Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára 4. Egyetemi Könyvtár, 5. Műegyetem, 6-7. a budapesti VII. és II. kerületi reáltanoda, 8. Erdélyi Múzem, 9. Kassavidéki Múzeum, 10—16. kassai, győri, nagyváradi, pécsi, szegedi, temesvári, székelyudvarhelyi fő- reáltanoda, 17-20. pozsonyi, szatmári, újvidéki, eperjesi főgimnázium (A-I-4-3242). Beszédes a Kis Passió egy példányát — a minisztériumon keresztül — az uralkodóhoz is el szerette volna juttatni. Kérésére a VKM átírt az Őfelsége személye körüli miniszternek, aki azt válaszolta, hogy küldjék el a kiadványokat, hogy azok belbecsét megítélhessék. Őfelsége elfogadta az ajándékot, s közölték, hogy ezt a tényt Esztergom város közönsége útján tudatják Beszédessel (A-I-4-3241). 1881. IV. 6-án Beszédes Szalay Imrének, a VKM elnöki titkárának ajándékként átadta a Kis Passió 9 példányát. A minisztérium a példányokat a kolozsvári egyetemnek, a nagyszebeni könyvtárnak, az erdélyi püspöknek, a Hunyadmegyei régészeti társulatnak, a Vasmegyei régészeti egyletnek, Máramaros, Békés, Bihar régészeti egyleteinek, illetve a jászberényi múzeumnak kívánta eljuttatni. A kiadványok szétosztását Pulszky Ferencre, a könyvtárak és gyűjtemények főfelügyelőjére bízták, s ő mondott köszönetét Beszédesnek az ajándékokért (A-I-4-3244). 1881 májusában megérkezett a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat, a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum (német nyelvű), illetve a Vasmegyei régészeti egylet (Szombathely) köszönőlevele a kisebb Passióért. (A- I-4-3245-3247). A Dürer Passiókon kívül Beszédes támogatást kért a minisztériumtól annak a fényképsorozatnak a terjesztéséhez is, melyben az esztergomi főszékesegyházi kincstár legértékesebb műtárgyait kívánta az érdeklődőkkel megismertetni. 1880-ban Simor János esztergomi érsek megbízásából és költségén megjelent egy, a kincseket bemutató, Beszédes Sándor 55 kitűnő fényképével illusztrált reprezentatív kiadvány, w Beszédes azonban — mivel a díszalbumnak „csekély számú példányait csak a legnevezetesebb bel- és külföldi könyvtárak s nehány szakférfiú nyerte ajándékképen, s könyvkereskedésbe nem bocsájtották,” tehát a szélesebb körű ismeretterjesztésre exkluzív jellegénél fogva nem volt alkalmas — az érsek engedélyével és helyeslésével egy újabb kiadvány megjelentetését határozta el. Annak érdekében, „hogy a bel- és külföldi műtörténészek, műkedvelők és iparosok, kikre nézve e munka megbecsülhetetlen gazdag anyagkészletet tartalmaz a XI-XIX. század ötvös- és szövő ipar termékeiből, aránylag jutányosán megszerezhessék a fényképi másolatokat: alulírott kiadó elhatároztam azokat magyar és franczia nyelven írt magyarázó szöveg kíséretében „Az esztergomi főegyház kincstára — Trésor de l’église métropolitaine d’Esztergom” czím alatt, füzetenkint közzé tenni.” Az öt füzetre tervezett kiadványnak a Dankó-féle 1880-as díszalbumtól eltérő, új szempontokat felvető, új kutatási eredményeket is bemutató szövegét a tervek szerint Czobor Béla, a pesti egyetem keresztény régészet tanára, az Egy3. kép. Beszédes Sándor: Károly Ambrus főherceg tálja. Fénykép. 1881. ELTE Művészettörténeti Intézet. 24,5x33 cm házművészeti Lap szerkesztője íija. A füzetek — 10 Ft-os áron — Beszédes Sándornál rendelhetők meg.'5 Bár eddigi kutatásaim során a kísérőszöveget tartalmazó füzetekből egy darabot sem sikerült megtalálnom, az biztos, hogy a korban megszokottakhoz képest elegáns kiállítású, aranyozott szélű vastag, fekete kartonokra felragasztott fényképek, melyeknek magyar-francia felirata is aranyozott betűkből állt, elkészültek (3. kép). A sorozat teljes mértékben rekonstruálható azokból a darabokból, melyeket hazai köz- gyűjtemények — az esztergomi Keresztény Múzeum (Főszékesegyházi Könyvtár), az Akadémiai Könyvtár Kézirattára, a Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárának fényképgyűjteménye, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára, a Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, illetve az ELTE Művészettörténeti Intézetének könyvtára — őriznek. Az 55 fénykép megegyezik azokkal a felvételekkel, melyeket Beszédes az 1880-as díszalbumhoz az érsek költségén készített. A korabeli sajtóból azt is megtudjuk, hogy Czobor megírta a kísérőfüzetek egy részének szövegét is. A fényképek sorszámából biztosra vehető, hogy ez azonos volt annak a sorozatnak a szövegével, melyet Czobor Béla 1881 és 1883 között az Egyházművészeti Lapban az esztergomi főszékesegyház kincseiről tett közzé.16 Az 1881-ben megjelent első füzet szövegét — olvashatjuk a korabeli sajtóban^ — Saissy Amadé francia tanár és szerkesztő fordította le, s „ritka vállalat jelen meg annyi eleganciával és ízléssel. A Franklin Társulat valóban remekelt tipographiai képességével.” A vállalkozásról tudósító újságíró megemlíti azt is, hogy a kiadványra eddig 44 megrendelés érkezett, melyek közül csupán három volt esztergomi — a hercegprímásé, az Iparbanké és Havasy Imre ügyvédé.18 Az egyéni megrendelők mellett Beszédes — korábbi munkáihoz hasonlóan — számított az intézményi támogatásra is. 1881-ben azzal a kéréssel fordult a minisztériumhoz, hogy ,Az esztergomi főegyház kincstára” c. művét, mely Czobor Béla szövegét és 55 fényképet tartalmazna, annyi példányban rendeljék meg, hogy a kiadás ne járjon anyagi veszteséggel. (A-I-4275
