Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Papp Júlia Adatok Beszédes Sándor Albrecht Dürer fametszetes Passió sorozatairól készített fényvéseteihez* Az esztergomi Beszédes Sándor — Klösz Györgyhöz, Weinwurm Antalhoz és Divald Károlyhoz hasonlóan — azok közé a hazai fotográfusok közé tartozott, akik a 19 század második felében több-kevesebb rendszerességgel foglalkoztak műtárgyak fényképezésével, tehát valamilyen szinten specializálódtak ebben a műfajban.1 Mivel a műtárgyfényképek készítése többnyire nem kecsegtetett olyan közvetlen, a megbízással egy időben beszedhető anyagi haszonnal, mint például a portréfényképezés, ezek a fényképészek gyakran próbáltak — alkalmanként az egyházi gyűjtemények vezetőivel, a hazai múzeumok és az akadémia szakembereivel, a kultuszminisztérium és a műemlékvédelmi bizottság döntéshozóival kialakított kapcsolataik révén — hivatalos megbízásokat, állami vagy egyházi támogatásokat szerezni munkáik elkészítéséhez és értékesítéséhez. Hegedűs Lajos Candid miniszteri tanácsos az 1870- es évek elején Beszédes Sándort bízta meg a Nemzeti Múzeum antik feliratos emlékeit bemutató katalógusok illusztrációinak elkészítésével.2 Beszédes — hogy a kiadványban alkalmazott új fotomechanikai sokszorosító eljárás, az 1868-ban a német Josef Albert által bemutatott albertotípia alkalmazását jobban megis- meije, müncheni tanulmányútra utazott.3 Beszédesnek a kötet egyik szerzőjéhez, Rómer Flórishoz fűződőjó kapcsolatára utal, hogy a tudós egy Esztergom környékén talált ókori feliratos kő lelőhelyének meghatározása kapcsán megemlítette: „Ezen adatokat Beszédes Sándor fényképésztől kaptam... A10. sor olvasására nézve Torma Károly barátom és magam közt némi nézetkülönbség támadt, mindketten Beszédes Sándor remek fényképe után indulva a fűrészelés, illetőleg törés helyét másképen pótoljuk.”4 Feltehetően Rómer támogatásával kapott megbízást Beszédes a Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottságától annak a katalógusnak az albertotípiákkal történő illusztrálására is, amely az 1876-os budapesti 8. Nemzetközi Embertani és Ősrégészeti Kongresszus alkalmából rendezett kiállítás anyagát ismertette.5 Beszédes mind a kultuszminisztérium, mind az esztergomi érsekség támogatását igénybe vette azoknak az 1875-ben megjelentetett kiadványoknak az elkészítésekor és értékesítésekor, melyekben Albrecht Dürer fametszetes passió sorozatairól, a Nagy Passióról6 (1. kép) és a Kis Passióról készített reprodukciókat adott közre.7 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (továbbiakban VKM) 1956-ban elpusztult iratanyagáról 1951-ben Valkó Arisztid által készített, az MTA Művészettörténeti Kutató Intézete Adattárában található cédulaanyag8 szerint Beszédes Sándor Esztergomban, 1874. VI. 24-én kelt levelében értesítette a minisztériumot, hogy saját találmányával, a vésnyomattal sokszorosítja Dürer Nagy Passió sorozatát. Kéri a hivatalt, hogy az elkészítendő munkát 400 példányban rendeljék meg, s mellékeli a kiadás költségvetését is. A kérelmet a VKM Pulszky Ferencnek, a Nemzeti Múzeum igazgatójának — a Képzőművészeti Tanács alelnöké- nek — adta ki véleményezésre. (A-I-4-3237). 1874. VIII. 4-én megérkezett a minisztériumba Pulszky levele, mely szerint Beszédes Sándor graphotypikus utánzatai Dürer nagy Passiójáról sikerültnek mondhatók, bár sajnálatosnak tartja, hogy Simor János hercegprímás előképként használt példányai nem egészen tökéletesek. A kiadványt ugyanakkor hasznosnak, ízlésnemesítőnek tartja, s hangsúlyozza, hogy utánrajzolásnál (tehát mintarajzként) is használható. A VKM a Képzőművészeti Tanács útján 1875. V. 2-án húsz példány megrendelésére tesz ígéretet, abban az esetben, ha egy-egy példány ára nem lesz több, mint 15 Ft. A 12380. iktatószámú iratban a minisztérium a Nemzeti Múzeum útján húsz példányt valóban meg is rendelt a Nagy Passióból magyarországi tanintézmények, múzeumok számára. (A-I-4~3238).9 1875 szeptemberében minisztériumi döntés született, hogy Dürer Nagy Passiójának Beszédes Sándor másolatában készült példányait a következő intézmények között osszák szét: 1. Mintarajztanoda, 2. Nemzeti Múzeum, 3. Esterházy képtár, 4. Egyetemi Könyvtár, 5. Műegyetem, 6-7. a budapesti VII. és II. kerületi reáltanoda, 8-10. a debreceni, a sárospataki és a pápai református kollégium, 11. a pozsonyi katolikus gimnázium, 12-13. az egri és a pécsi líceum, 14. az Er1. kép. Beszédes Sándor: Albrecht Dürer: Utolsó vacsora. Fényvéset. In: Dürer Albrecht nagyobb Passiója. Beszédes Sándorfényvéseti utánzatai. Esztergom. 1875. Országos Széchenyi Könyvtár. 44 x 31 cm 273
