Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Szegedy-Maszák Zsuzsanna Két portré Barabás Miklósné, Susanne Bois de Chesne-ről Barabás Miklós 1842-ben, feleségéről készült négyszög alakú elefántcsont miniatűrje jelenleg egy, szintén Susanne Bois de Chesne-ről készült 1862-ből származó festményről készített fénykép mellett függ. A fényképet a művész maga készítette minden bizonnyal nem sokkal a festmény elkészülte után (1. kép). A két, méretben hasonló kép (118 x 98 mm és 150 x 110 mm) az eredeti, díszes aranykeretben található. Ha gondolunk a miniatűr és a fénykép műfajának oly gyakran hangsúlyozott kapcsolatára,1 amelyet maga Barabás a következőképpen fogalmazott meg: „Azon időkben a fényképészet még nem létezvén, a miniature festészetet foglalták le a szerelmesek, különösen a titkos szerelmesek, ideáljaik ábrázolására.”2 — úgy is fogalmazhatnánk, hogy Barabás azzal, hogy lefényképezte saját életnagyságú olajképét, a miniatűr műfajnak egy modernebb változatát hozta létre. A fénykép eredeti szerepének összetett voltát az a tény is befolyásolja, hogy nemcsak a fénykép, de már maga az olajkép is a szeretett feleség halála után készült el. Susanne Bois de Chesne Barabás Susanne (időnként Susette) Pernette Bois de Chesne-nel először Rómában, 1835-ben találkozott. Szűkszavúan így emlékezik meg erről élete végén az Önéletrajzában: „Az utczán találkoztam Bánffy Lász- lónéval és nőmmel, aki akkor még leány volt.”3 Legkorábbi ábrázolása feleségéről egy akvarell-arckép, 1. Barabás Miklós: Műtárgyfotó Barabás Miklós Susanne Bois de Chesne-t ábrázoló 1862-ben készült festményéről. Magántulajdon. Fénykép, 15 x 11 cm. 1860-as évek első fele. Fotó: Szegedy-Maszák Zsuzsanna ebből az időszakból származik.4 Susanne Bois de Chesne 1813-ban született Vincent Bois de Chesne és Salomé Studer harmadik gyermekeként. Húgához és öccséhez egész életében szoros testvéri szeretet kapcsolta, s ehhez hozzájárult, hogy Marie Sara Adélé szintén egy magyar úrhoz ment feleségül, Jean-Pierre Nicolas pedig számtalan alkalommal meglátogatta a Magyarországon élő nővéreit. A constanzai születésű, hugenotta családból származó hölgy sokat utazott fiatalkorában — eljutott többek között nagybátyjához, a franciák lakta Louisiana államba is. Barabás 1841 júniusában vette el feleségül. Házasságukból négy gyermek született: Henriette (1842), Ilona (1844), Alice (1846) és Elemér (1849). Feleségét számos alkalommal lefestette, legtöbbször akvarellben: a fent említett 1835-ös ábrázoláson kívül ismerünk egy 1843-as álló alakos térdkép akvarellt,5 valamint egy 1847-ben készült akvarellt, amely a művész saját műlajstromában a 1215. mű alatt soroltatik föl (magántulajdon). Szintén már a feleség halála után készült az 1863-ból származó, olajban festett mellkép, mely egykor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezte. A miniatűr Barabás Susanne Bois de Chesne-ről készült miniatűrképe szerepelt az 1937/38-ban rendezett Műcsar2. Barabás Miklós: Susanne Bois de Chesne. Magántulajdon. Akvarell, elefántcsont, 11,8 x 9,8 cm. 1842. Fotó: Szegedy-Maszák Zsuzsanna 261
