Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára gas fokú gyakorlását tiszteljük. A felsővárosi Szent Sebestyén plébániatemplom korábbi kisebb XVIII. századi kápolnák helyén épült a század végétől. Mai kéttomyos alakját az 1866-ig tartó átalakítás során nyerte eljs A város második plébániatemplomának és fogadalmi templomának legkésőbbi oltárai — a Szent Mihályról és Szent Erzsébetről nevezettek — a XIX. század utolsó évtizedében készültek. A Szent Erzsébet oltárképet a soproni illetőségű Steiner Rezső (1854-1945) festőművész, Steiner Fülöp megyés püspök (1890-1900) unokaöccse készítette (2. kép).16 A kiegyensúlyozott, szimmetrikus kompo- zíciójú, erőteljes, plasztikus alakokat megjelenítő stilizált kép Steiner legjobban sikerült székesfehérvári alkotása. Árpád-házi Szent Erzsébet egy lépcső legfelső fokán áll. Magas, karcsú alakja kockafejezetes vörösmárvány oszlopok és háromkaréjos lezárású ajtó alkotta díszes bélletes kapu előtt tűnik fel. Az alamizs- nálkodó Szent Erzsébetet ábrázoló képen a királylány baljával egy apród kezében lévő kosár felé nyúl, míg jobb kezével egy didergő csecsemőjét tartó asszony felé nyújt egy cipót. A lépcsőn koldusok és egy háromgyermekes édesanya látható még. Erzsébet feje körül glória fénylik, arcán földöntúli mosoly tükröződik. Az oltár stipesén felirat olvasható, melyből kiderül, hogy azt védőszentje tiszteletére: „Özv. Peresz- tegi Nagy Györgyné szül. Lajos Erzsébet készíttette.” A város főterének leghangsúlyosabb épületét, a püspöki palotát Feigs Ferenc Antal és Rieder Jakab építőmesterek 1788 és 1802 között építették fel. A kápolnát id. Storno Ferenc (1821-1907) festő, építész, restaurátor alakította ki 1893-ban, fia ifj. Storno Ferenc (1851-1938) segítségével.18 A kápolnában találhatók több Árpád-házi szent ereklyéjével együtt Szent Erzsébet ereklyéi is, XIX. századi tartókban.^ A város legszegényebb szerzetesei a karmeliták voltak. Kívülről egyszerűnek tűnő templomuk, azonban belül világra szóló kincseket rejt. A freskókat Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) osztrák festő, harmadrendi karmelita készítette 1768-ban. A templom későbbi Szent Erzsébet oltárképét Tury Gyula (1866- 1932) festette 1908-ban.20 A háttérben magas falú vár részlete látszik. A kép előterében a nézőnek háttal megfestett tagba szakadt koldus látható, kezét a kép közepén megjelenített Szent Erzsébet felé nyújtja, aki kötényéből kenyeret oszt a rászorulóknak. A nagy méretű oltárképen robosztus megformálású figurák láthatók. A kompozíció sikerét bizonyítja, hogy a zsám- béki plébániatemplomban található egy naiv felfogású, kisebb méretű másolata.21 A Szent Imre templomot Hatzinger Pál tervei alapján 1720-1745 között Szent Imre hagyomány szerinti szülőhelyén a ferences barátok építtették. A templom több radikális belső változtatáson esett át az évszázadok folyamán. A legjelentősebb, példátlanul széles társadalmi összefogás eredményeként létrejött átalakítást 1929-ben, az 1930-as Szent Imre év előkészületeként szenvedte el az épület.22 Az eredeti barokk berendezés nagy részét újra cserélték ekkor. A templom Szent Júdás Tádé oltárán áll Árpád-házi Szent Erzsébet szobra. A szobor a templom oltárainak többségével együtt, nagy valószínűség szerint 1929- ben került mai helyére, ma fehérre festett és részben aranyozott, de eredetileg bizonnyal színes volt. A faszobor a rózsákat köpenyében tartó, koronás szentet ábrázolja, historizáló stílusban. A Vasútvidéki Jó Pásztor plébániatemplom — Pro- hászka Ottokár emléktemplom Fábián Gáspár (1885- 1953) építész tervei szerint jórészt közadakozásból épült fel 1929-33 között. Itt nyert végső nyughelyét Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, korábbi esztergomi teológiai tanár, spirituális 1938. június 1- én.23 A templomot díszítő freskókat Leszkovszky György (1891-1968), a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára készítette.^ A Szent Erzsébetet ábrázoló tondó elkészítésének költségeit a Szent Erzsébet Úriasszonyok kongregációja fedeztess A félalakos képen koronával, prémes palástban ábrázolta a művész a távolba meredő tekintetű glóriás szentet, aki jobb kezének kecses mozdulatával a bal kezével köpenyében tartott rózsacsokor felé nyúl. A három magyar szent király — Szent István, Szent László és Szent Imre — tiszteletével az újkori Székes- fehérváron Szent Erzsébet kultusza nem tudott versenyre kelni. Mégis három évszázadon keresztül mindig készültek újabb és újabb ábrázolások róla, uralkodói, egyházi vagy polgári megbízók bőkezűségéből. Szent Erzsébet a jótékonyság és önfeláldozó szeretet példaképe — mint minden keresztény számára az egész világon —, a székesfehérváriaknak is követendő példa. Ezt a példát komolyan vették, ennek tanúi a szent tiszteletének újkori emlékei Székesfehérvárott. Jegyzetek * Jelen dolgozat a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum 2007-ben készített Liliom és Rózsa című vándorkiállításának gyűjtésén alapul, mely Szent Imre és Szent Erzsébet tiszteletének a Székesfehérvári Egyházmegyében található emlékeit mutatta be nagy méretű, fotókkal illusztrált tablókon. A felvételek Czimbal Gyula fotóművész munkái. 1 „Parochia eccl. B. Elizabeth vidue extra muros...” Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. kötet. Budapest, 1897. 310. Az adatra Siklósi Gyula hívta fel a figyelmemet, köszönet érte. 2 Siklósi Gyula: Székesfehérvár és környéke középkori topográfiája. (Fejér megye régészeti topográfiája 1. kötet) Kézirat. 12/2/3/C. Szent Erzsébet utca. 3 Cs. Dobrovits Dorottya: Székesfehérvár, székesegyház. (TKM 125.) Budapest, 1993. 4-5. 4 Fitz Jenő - Császár László - Papp Imre: Székesfehérvár. Budapest, 1966. 45. 5 Cimbal martonvásári műveiről: Jávor Anna: Leicher, Tabota és Cimbal Martonvásáron. In: Művészettörténeti Értesítő, XXXIX. évf. (1990) 3-4. sz. 207-212. 233
