Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Barokk művészet

Omnis creatura significans

található, a Megváltás allegóriája, a fertődi Ester- házy-kastély kápolnájában van ideiglenes letétként.

18 A képről ld. még: Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és mesteri. Körmend és Észter- háza. In: Magyar Műemlékvédelem, XI. (2002) 299-300.

19 A képet állítólag az itteni csodás vizű kútban találták. Vályi András: Magyarországnak leírása. III. Budán, 1799. 495.

20 Varga Imre-REiCHARDT Gyula: A Győri Székes- egyházi Főesperesség alsó esperes-kerületi plébániáinak összeírása 1748-ban. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, II. 1990. (1991) 163-164.

21 Győri Egyházmegyei Levéltár, Canonica visitatio

187322 A templom szentélye megközelítőleg nyugat felé áll. A templom 1998-ban folyt külső- és belső tatarozása alatt, a szerző helyszíni megfigyelései.

23 Győr, Egyházmegyei Levéltár, Canonica visitatio 1873. A templom kegyúri joga a közbirtokosságé volt, akik nem tudták a költséget állni. 1860-ból ismert a helyi kocsmáros kérvénye, miszerint áren- dájának csökkentését kéri, mert a templom leégése miatt a búcsúk elmaradtak. Ez az adat arra is rávilágít, hogy ebben az időben még rendszeresek voltak a búcsúk Szentkúton. Varga László: Tét nagyközség története. Győr, Önkormányzat, 1996. 78.

24 A mellékoltárok és a Kálvária mesterkérdéséről ld. Jávor, Anna: Einige Skulpturen des Straub- Kreises in Westungam. In: Studien zur europäischen Barock- und Rokokoskulptur. Hrsg, von Konstanty Kalinowski. Poznan, Wydawnictwo Na- ukowe Uniwersytetu im. Adama Mickiewicza, 1985.194-197. A főoltárt és a szószéket a Pápán, a 18. század közepétől kb. 1770-ig működött pápai szobrászműhely munkái közé kell sorolni. A pápai szobrászműhelyre ld. Haris Andrea: A tihanyi bencés apátság mesterei és műtárgyai a 18. században. PhD disszertáció. Budapest, 2006. A tét- szentkúti templom berendezési tárgyai az elmúlt kb. 20 év alatt, lopások miatt, jelentősen megfogyatkoztak. Eltűntek a szószék evangélista szobrai, az egyik mellékoltár képe valamint a főoltár összes szobra.

25 Győr, Egyházmegyei Levéltár, Püspöki levéltár, Conscriptio proventum, 15. doboz. A külzeten az 1806-os évszám szerepel, ezzel szemben a szövegben hivatkozott legutolsó évszám 1825.

26 Az általam használt 1748-as, és az 1781-es, 1813-as, valamint az 1873-as visitatiók a főoltár titulusának leírásában nem térnek el, valamint említik a Szűz Mária-képet is, tehát feltételezhetően, csak az oltár retablójára valamint szobrai vonatkozik az évszám.

27 Az oltárról az 1748-as összeírás is megemlékezik. Ld. Varga - Reichardt, 1991.163-164.

28 Az 1748-as összeírás szerint a templom harmadik

mellékoltára a Fájdalmas Anyának van szentelve, az 1781-es visitatio pedig már Szent József-oltárról beszél. Ugyancsak ez az 1781-es visitatio említ a templomban egy negyedik oltárt, amely sem a korábbi, sem a későbbi összeírásokban nem szerepel „SStti C... Jesu” oltár. Ld. Győr, Egyházmegyei Levéltár, Püspöki levéltár, Conscriptio proventum, 15. doboz.

29 A Kálvária-kompozíciót először az 1781-es Visitatio említi. Ld. Győr, Egyházmegyei Levéltár, Püspöki levéltár, Conscriptio proventum, 15. doboz.

30 Érdekes, bár nehezen értelmezhető adalék a hányatott sorsú templomnak és festményeinek történetéhez Mithay Sándornak — akkor a győri Xan- tus János Múzeum igazgatója —, 1955-ből származójelentése a kápolna helyszíni vizsgálatáról. Az Építészeti Tanács Titkársága Műemléki csoportjának írt jelentés szerint: „Egy 1872-ből származó adat alapján bizottság szállt ki a Tét-szentkuti templomhoz és a plébániának olyan ajánlatot tett, hogy az egyik értékes festmény odaajándékozásá- ért az egész templomot restauráltatja.” Mithay Sándor jelentése a tétszentkúti kápolna helyszíni vizsgálatáról, 1955. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Tudományos-irattár, hivatali iratok, 1955.

31 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1959. 393.

32 Szignálva, jobbra lent: inven et pinx Felix Leicher.

33 Matsche, Franz: Eine unbekannte Ölskizze Paul Trogers für das Chorkuppelfresko in der Kirche der Anglischen Fräulein in St. Pölten. In: Acta Históriáé Artium, XXXIV. évf. (1989) 151., 159.

34 A kupolafreskó tematikáját a Troger kutatás alapvető szakirodalma a következőképp határozta meg: „Die Menchswerdung Christi durch die Jungfrau und die Verfolung durch den Drachen.” Aschenbrenner, Wanda - Schweighofer, Georg: Paul Troger. Leben und Werk. Salzburg, Verlag St. Peter, 1965. 77. A képet más címen hozza a legújabb osztrák barokk összefoglalás: „Bedrohung und Errettung des Apokalyptischen Weibes” ld. Geschichte der Bildenden Kunst in Österreich. Bd. 4. Barock. Hrsg, von Hellmut Lorenz. Wien, Böh- lau, 1999- 357-358.

35 Knab, Eckhart: Daniel Gran. Wien-München, Verlag Herold, 1977.120-125.

36 Garas, Klára: Felix Ivo Leicher (1727-1811). In: Bulletin du Musée Hongrois de Beaux-Arts, 13. (1958) 87-103., 144-154. Garas Klára, aki elsőnek foglalkozott behatóbban Leicher életművével, képei keltezésénél a Maulbertsch kompozíciókkal történő összehasonlítás lehetőségét vetette fel. Újabb feldolgozója, Lubomír Slavícek, eddigi publikációiban ennél összetettebb képet vázolt fel az előképek, a Maulbertsch műhelyével való összefonódás és az attól való távolodás vonatkozásában. Ld. Sla- víCek, Lubomír: Skici a kresby v díle Felixe Iva Leichera (Nékolikpoznámek a novych urcení). In:

210