Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Omnis creatura significans zékelteti, hogy Mária születésének legendájába Jézus születéstörténetének olyan csodálatos elemei épültek be, mint például az angyalok kórusa, amely a kezdetektől ismert, vagy az anyának a kisded előtti letérde- lése, amely csak Szent Brigitta látomásai óta vált el- teijedtté. 1708-ban herceg Esterházy Pál, a Mária kultuszról készített és általa jegyzett könyv 1690-es kiadása után,12 egy Szent Anna tiszteletét bemutató kiadványt nyomtattatott Bécsben, amelyet jezsuita káplánjával, Szabott Ferenccel állíttatott össze. *3 A könyv több kiadást is megélt a 18. században, metszetei az újabb megjelenések során bővültek. Az első kiadás csupán három metszeted között már megtalálható Mária születésének új típusú képi megfogalmazása. !5 A drapériával és építészeti elemekkel határolt tér középrészét, díszesen faragott végén Mária nevét hordozó, bölcső uralja, ennek két oldalán helyezkedik el a szülői pár. Anna a bölcső előtt, így a kép előterében áll, kinyújtott kezével emeli magasba, a bölcső fölött az újszülöttet. A másik oldalt, kissé már háttérben, Joachim térdel. A három szereplő szemét az égre emeli, ahol a felhőkből kibukkanó Atya elfogadja a felajánlást, és ahogy a képaláírása is mondja „et Deo consecrat” (2. kép). A tétszentkúti római katolikus templomban található nagyméretű festmény képi forrásának, az eddigi kutatások alapján, ez a metszet tekinthető. A kompozíció mintha annak tükörképes beállítása lenne; a szereplők elrendezése nem változik, továbbra is a középpontban lévő bölcső két oldalán helyezkednek el, de I ci.*A£\’J^Zíj?lix.M,<xtet£3tapiínm3''YirA \9mern, An^elorumdCemu/uimtj^solatio, \jelut parfru edit: et S)ee> consecrair 2. kép. Mária felajánlása. Illusztráció [Szabott Ferenc]: Az Isten Mindenhatóságának Tárháza. Az az Sz. Anna a’ Boldogságos Szűz Maria édes Annyának Tiszteleti. Főképpen a’Magyar Országban hozzája lévő régi, és buzgó aitatosságának öregbítésére megnyittatott. Bécsben, 1708.103. lap. 3. kép. Felix Ivo Leicher: A megváltás allegóriája. Tét- szentkút, r. k. templom (jelenleg letét: Fertőd, Esterházy- kastély kápolna) Olaj, vászon, 280 x 162 cm. 1760. k. Fotó: Hack Róbert. Joachim áll, Anna pedig ülve emeli fel az újszülöttet. Felül, a felhők között, angyalok kórusa öleli körül a sugárkoszorús tetragramban megtestesülő Atyaistent. A jelenet, a barokk festészet jellegzetesen jelzésszerű, egyszerre kintinek és bentinek is tűnő, drapériával, oszlopokkal, pilaszterekkel részben lehatárolt tere. A bölcső mellett megjelennek a történethez kapcsolható több jelentésréteget hordozó attribútumok, mint a galambpár, amely egyszerre utal Joachim áldozatára és Mária ajándékára, amikor Jézust bemutatja a templomban. A fehér gerlék kosara mögött áll egy vizeskancsó, amely jelképezi a születésjelenetbeli fürdetést és Mária tisztaságát. A festmény bal szélén, az Anna hátterében lévő füstölő, a főpapok által visszautasított áldozatot is jelölheti, itt azonban elsősorban a jelenet megszentelésére utal. A bölcső faragott rózsái azonban már egyértelműen csak Mária élettörténetének jelképei. A képen a mirákulum pillanata jelenik meg, a bölcső szinte még mozog, a benne lévő lepedő másik vége az Anna karjain fekvő bepólyált csecsemő alá gyűrődik. Mind Anna, mind Joachim mozdulatában, arcán inkább a jelenés csodája, mint az elmélyült áhítat tükröződik. A képet nem csak jelentős méretei,16 hanem párdarabjával együttesen értelmezendő ikonográfiái rari- tása is kiemeli a tétszentkúti búcsújáró templom berendezései közül. A majdnem azonos méretű, bár eltérő formájú képeket eredetileg egymással szemközt, a hajó két oldalfalára függesztették fel.1? A Mária felajánlása festmény párdarabjának ikonográfiái programját röviden a Megváltás allegóriájaként lehet meghatározni (3. kép).18 János jelenéseiből az asszony és 206
