Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Ridovics Anna „Az emberi váltságnak kúcsa” — Egy barokk kori Mettercia- ___________________ábrázolás ritka ikonográfiái típusáról „ Az Isten Mindenhatóságának Tárháza” című imádságoskönyv és az első hazai barokk kori Szent Anna Társulat A Csákyak alapította szepességi kluknói kápolna mellett 1701-ben jött létre az első barokk kori hazai Szent Anna Társulat, amely a császári udvar által támogatott, 1694-től működő bécsi jezsuita noviciátus kongregációjához kapcsolódott.1 A katolikus hívek, a paptársak és főképp a kluknói kongregáció részére íródott Szabolt Ferenc (1653-1709) nagyszombati jezsuita atya imádságoskönyve, amely Esterházy Pál nádor mecénási segítségével látott napvilágot Bécsben és Nagyszombatban 1708-ban: „Az ISTEN Mindenhatóságának Tárháza, az az SZENT ANNA Boldogságos SZŰZ MÁRIA édes Annyának TISZTELETI. Főképpen a Magyar Országban hozzája lévő régi, és buzgó áita- tosságának öregbítésére meg-nyittatott.”2 Az imádsá- gos könyv a középkori Szent Anna-kultusz hagyományainak felelevenítését tűzte ki céljául — a tridenti zsinat határozatainak szellemében módosítva a szent középkori legendáját — Szűz Mária édesanyjának, Jézus szent életű, bölcs, özvegy nagyanyjának tiszteletét kívánta népszerűsíteni. A képanyag is ezt a programot valósítja meg — egybegyűjtve, felhasználva a 17. század folyamán elterjedt ábrázolási típusokat — összefoglalását kínálja Szent Anna változatos barokk ikonográfiájának. A megújuló katolikus hitélet szellemiségét sugárzó, metszetekkel díszített imádságoskönyv széles olvasótáborhoz jutott el, jelentős szerepe volt a vizuális kultúra terjesztésében is. A metszetek imára buzdítottak, tanítottak és gyönyörködtettek. A képsorozat hatását jelzi, hogy számos hazai oltárképen találkozunk hasonló kompozíciós megoldásokkal.3 „Az ISTEN Mindenhatóságának Tárháza” című munka műfaja szerint „vegyes” jellegű életrajz, azaz vita és egyben Szt. Anna csudatételeinek legendáit megörökítő mirákulumos könyv, imádságos könyv, erkölcsnemesítő lelki kalauz. Szövege négy nagy egységből áll, 14 rézmetszet illusztrálja, amelyeket teljességében az 1773-as nagyszombati kiadású példányból ismerünk ma.4 A metszetek külön lapon vannak, a képek alján latin nyelvű felirat olvasható. Az ábrázolásokat magyar nyelvű leírás értelmezi a következő lapon, szöveg és kép szoros összefüggésben van egymással. A lapok nem szignáltak. Mesterüket talán a bécsijezsuitáknál működő Pozzo műhely tagjai közt kell keresnünk, itáliai vagy itáliai előképeket is követő osztrák mester személyében, aki Magyarországon is dolgozott.5 Az áhítati mű szerkezete összetett: 1. rész — Szent Anna officiuma, litániák és imádságok Szent Annához. 3 metszet tartozik ide: Mettercia, Szent Anna az ima és a fogadalom patrónája neveli leányát, Szent Anna keze. 2. rész — Kilenc keddre elosztott ájtatosság, ún. novena Szent Annához. 9+1 metszet mutatja be Szent Anna és családja életét narratív jelenetekben: 1. Joachim és Anna boldog házassága, 2. Alamizsnaosztás, 3. Szent Anna látomása a szeplőtlen fogantatásról, 4. Mária születése, 5. Szent Anna a jó nevelés tanítója, 6. Mária templombavitele, 7. Mária eljegyzése Józseffel, 8. Az özvegy Szent Anna harmadmagával, 9. Szent Anna halála, 10. Szent Anna a mennyei segítő. 3. rész — Szent Anna csodatételei (1 metszet: Szent Anna és a Szeplőtlen Szűz, mint mennyei közbenjárók a kluknói kápolna és forrás látképével). E rész bevezetőjében kapott helyet a kápolna és a Szent Anna-társulat történetének leírása, valamint a szent különböző legendáiból kiemelt, tizenötféle szükséghelyzetre elosztott, tanulságokkal záródó mirákulumok; 4. rész — Szent Anna Kongregációjának búcsúira, a Boldogságos Szűz Mária tizenkét ünnepére elrendelt litániák és imádságok. Ez a rész önálló egység, egy másik könyvecske hozzátoldása a munkához, amit az oldalszámozás is jelez. „JÉSUS Christus Szent ANNA Aszszonynak (...) kúcsot adá” — Az imádságoskönyv metszetei A14 kisgrafika első és utolsó darabja — amelyeket az !773'as kiadású példányból ismerünk, de véleményünk szerint a 18. század eleji kiadásokban már szerepeltek — a szöveg szerint összefüggnek egymással, a sorozat keretszerkezetét alkotják. Mindkettő a Szent 1. kép. Mettercia, Rézmetszet, Az Isten Mindenhatóságának Tárháza, Nagyszombat, 1773-as kiadás 199
