Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Reneszánsz művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára heon párkányain. (Palladio felmérései jól mutatják a tagozatokat.) 2 Bardon A.: A Caesar-fórum Rómában. Akadémiai, Bp. 1990, p. 36. 43-44 kép. Az antik római emlékek architekturális részleteit nemcsak az építészek (pl. Alberti, Filarete, p. 53., Pollaiolo (Cronaca) p. 197., 227, Francesco di Giorgio Martini p. 218, 254., Giuliano da Sangallo pp. 74., 220, 252-255., Giovan Battista da Sangallo p. 220., Antonio da Sangallo p. 219.) rajzolták, tanulmányozták, hanem festőktől, műhelyükből is fennmaradtak ilyen munkák (Gozzoli pp. 48, 336., Raffaello p. 193.). Különböző tanulmányokban a La Roma di Leon Batista Alberti, umanisti, architetti e artisti alia scoperta dell’antico nella citta del Quattrocento katalógus- és tanulmánykötetből, Skira edtitore, Milano 2005. Botticelli vatikáni Sixtus kápolnabeli ciklusán olyan pontosan ábrázolt római emlékeket, hogy neki is saját kezűleg kellett megtapasztalni az antik építészet részleteit rajzolás által. 3 A Mediciek egyenesen Rómából, a Venus Genetrix templomból gyűjtöttek be olyan lizénadarabokat, amelyen látható füzérdísz közel azonos a képszék- dísz gazdagon faragott füzéres faragásával (ld. Bardon Alfréd: A Caesar-fórum Rómában. Akadémiai, Bp. 1990.) 4 Közölve a Keresztény Múzeum kiállítási katalógusában, 2006. Magasi festménye a falkép feltárása és rögzítése után készült, mielőtt a 15. századi terrakotta padlót elbontották volna, ez 1935 tavaszán lehetett. 5 Mindkét táblakép a firenzei Uffizi-ben található. A képeket Carlo Bo: Botticelli. I classici dell’arte Cor- riera della Sera, Skira, Milano, 2003 kötet közlésében tanulmányoztuk, p. 76 és p. 80. 6 Alberti: De re aedificatoria libri X, VI. könyv. Alberi részleges fordítása B. Szűcs Margit, Bercsényi 29-30 (BME Építészkari Kollégium) kiadása, é.n. (1970-es évek eleje), 46 old., VI. könyv. 7 Alberti gondolkodását alapvetően Rudolf Wittkower fedezte fel, A humanizmus korának építészeti elvei. Gondolat, Bp. 1986, 52-53 pp. 8 Alberti: De re aedificatoria libri X, I. könyv 10. fejezet. Közli: WiTTKOWER 52. old. 9 Alberti: De re aedificatoria libri X, VII. könyv 15. fejezet. Közli: Wittkower 52. old. 10 Alberti: De re aedificatoria libri X, VI. könyv. Albert részleges fordítása B. Szűcs Margit, Bercsényi 29-30 (BME Építészkari Kollégium) kiadása, é.n. (1970-es évek eleje), 46 old., VI. könyv. 11 Tanulságos, hogy a Pazzi kápolna fő terének sarkain egyáltalán nem ilyen elv érvényesül, a láthatatlan tengelyrendszert nem sikerült tiszta logikával végigvinni egy konvex, majd egy konkáv sarok váltakozásán. 12 A várból a Dunára való letekintés dél felé kísértetiesen hasonlít az ilyen festményhátterekre. (Ezt a szerző megérzésein kívül még Horváth Béla vármúzeumigazgató is pedzette). 13 Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Ford. Kardos Tibor. Magyar helikon, Bp. 1977., 30. fejezet. „Úgy esett éppen, hogy a királynak Esztergomon át vezetett az útja, és a püspök vendége volt. [...] De hogy rövid legyek, készült a királyi vacsora, mégpedig fűtött helyiségben, mivel éppen tél volt. [...] A király parancsára meghívták tehát Gattit, és odaültették a király asztalához, ahol a tudományokban képzett pécsi püspök és az esztergomi érsek (mind a kettő János) meg egy másik püspök, aztán Thuz János és Galeotto ült.” Wandbild im Studiolo von Esztergom / Gran und die architektonische Fassung In der Burg von Esztergom / Gran richteten die Erzbischöfe seit dem 13. Jahrhundert ihre Residenz ein. Der von den Türkenkriegen zerstörte, und mit Schutt aufgefüllte Wohnturm wurde 1934-38 erforscht und ausgegraben. Bei der Freilegung kam in dem „Studiolo“ genannten Raum der Wandbildzyklus der vier Tugenden ans Tageslicht. Die allegorischen Frauenfiguren stehen in einem gemalten architektonischen Laubengangmotiv. Das Mäzenatentum kann Johannes Vitéz, dem humanistischen Kardinal von Esztergom (1465-1472) zugeschrieben werden. Die dargestellte Loggia entspricht der Säule-Pfeiler Idee in dem Traktat „De re Aedificatoria...“ von Alberti. Der Beitrag behandelt die Untersuchung der bemalten architektonischen Struktur, insbesondere bei der Kapiteldarstellung der Halbsäulen. Die Gestaltung des Säulenkapitels ist eigenartig, weder korinthisch, noch komposit. Ähnliche Fassung des Kapitels erscheint zu dieser Zeit nur in der Oeuvre von Sandro Botticelli, näher an dem Tafelbild „Madonna della Loggia” (1467, Uffizien). So sollen wir zur Feststellung kommen, die auch stilkritisch vermutet war, dass der Künstler beider Werke derselbe sein muss. 175
