Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Reneszánsz művészet
Vukov Konstantin Az esztergomi Studiolo falképe és a festett architektúra Esztergom várának lakótornyában szintenként két- két helyiség volt. A ránk maradt emeleten ezek a helyiségek ma is megvannak, igaz, hogy a török kor után megcsonkított alaprajzi és boltozás nélküli felmenő szerkezeti állapotban. Az 1934-38. évi ásatásoknak és a párhuzamosan folytatott helyreállításnak köszönhetjük, hogy ma megtekinthetővé és értelmezhetővé váltak a maradványok. Lux Géza, Várnai Dezső, Gerevich Tibor nevével fémjelzett „ásatók” Vitéz János humanista Studiolójaként azonosították azt a helyiséget, ahol nagyszabású reneszánsz falképet tártak föl (1. kép). Dolgozatunkban a művészettörténeti és építészettörténeti szakma, valamint a művelt nagyközönség által ismert négy sarkalatos erény allegorikus nőalakjait mutató falkép építészettel való kapcsolatait tárjuk föl, amelyek az építész oldaláról kívánják alátámasztani a művész, ill. a művészeti alkotó környezet meghatározását. Az erények nőalakjai festett architekturális keretben, egy íves tornác nyílásaiban állnak. Vizsgálatunk érdekében részletesen felmértük az erények alakjait övező tornác festett mivoltát. Vaskos pillérek előtt féloszlopok állnak (2. kép). A féloszlopok profilozott gerendát 1. kép. A Studioló feltárása 1934. decemberében. Várnai Dezső felvétele, Magyar Építészeti Múzeum 2. kép. Az erényfigurás falkép architektúrájának felmérése és kiegészítése a terem eredeti terjedelméhez igazodva. A szerző felmérése és szerkesztése tartanak, amelyet gazdagon díszített füzérmintás fríz és párkányzat koronáz. A féloszlop törzse sima, lábazata attikai, kicsiny plinthoszon emelkedik. Fejezete akantuszleveles-volutás, az oszloptörzsön sudarasodás észlelhető. Az oszlopot övező pillértest a törzs kb. kétharmadáig tart, övpárkány csíkja fejezi be, s erről indul a profilozott archivolt. A párkány tagolásából jóformán csak a grafikus csíkok maradtak fenn. A megfestett tagozatok elemzésekor az oszlop ko- rinthoszi jellegéből indulhatunk ki. A festett oszlop megfelel a 20 modulos korinthoszi oszlop mintájának, kanellura nélküli, sima törzzsel. Magasságuk 170 cm, a fejezet felé a felső két harmad érezhető entházist mutat. Nem egyformák a mérhető átmérők: balról haladva 18,5,14,5,17 cm. A bal sarokra eső oszlopból alig marad negyednyi, a többi oszloptest részt tengely- rendszer befordulása elnyeli. Az Igazságosság allegóriáját szegélyező jobb pillér már elpusztult, így sajnos nem tudjuk, hogy az ajtók környékét hogyan oldották meg az architekturális rendszerben. A 20 modulból az oszlopfőre megközelítően 2 jut (mérve 18,5 cm), a lábazatra kb. 1 modul jut (mérve 9 cm). A fejezetek felületei sajnos nagyon lepusztultak. Alig kivehető a korinthoszi jellegű akantusz levelek megléte, a belőlük ki- tekeredő sarokvoluta is, de a középre hajló volutákat nem látjuk. Középen tojássor van, amely egyfajta reneszánsz „kompozitizmus” (3. kép). A voluta közepén pedig ötszirmos virágkehely motívumot látunk. Az Erő nőalakja az architektúrával megegyező oszlopot tart, kissé megdöbbentő hatással, mintha a feje feletti tornácból kivett volna egy oszlopot (bár kisebbet, de arányosan). Ennél ugyanaz a fejezet vehető ki, mint a féloszlopokon. A 2. pillér előtti oszlopfőt tanulmányozásom céljára 2008-ban Wierdl Zsuzsanna vezető restaurátor letisztította, így pontos felméréssel a tisztán kivehető formák lehető legalaposabb vizsgálatát is elvégezhettem. Az építészeti tagozatok további megfigyelése az alábbi megállapításokra vezetett. A teljes párkányzat szabályosan háromrészes, mi3. kép. Oszlopfő az erényes falképről. Wierdl Zsuzsanna felvétele 171
