Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)

Dr. Prokopp Mária: A Múzsák kedveltje

kiállításhoz több kitűnő vezetőt, katalógust is írt az évek során.

S minél behatóbban ismerte meg a Keresztény Múzeum kincseit, annál nagyobb tisztelettel volt az alapító Simor János esztergomi érsek és tudós barátja, Ipolyi Arnold, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, besztercebányai majd nagyváradi püspök iránt. Mélyen átérezte a felelősséget, hogy az ő gyűjtő- és kiállító tevékenységüket folytatni kell. S ahogyan ők is nemcsak a régi művészet emlékeinek megőrzésére figyeltek, hanem a kortárs művészek segítését is éppen olyan fontosnak tartották, Bandi is kötelességének tekintette a jelen legjobb művészeinek támogatását, az adott lehetőségeknek megfelelően, legalább, kiállítások rendezésével. Merész vállalkozás volt ez az 1950-es években! De Bandit nem a karrier-építés vezette az életének alakításában, hímem a szakmaszeretet, a hivatás! Kiváló kvalitásérzékkel és megnyerő, szerény egyéniségével, nagy hozzáértésével megtalálta az utat a kor legjobb hazai művészeihez.

1955-ben, elsőként, Gadányi Jenő műveiből rendezett kiállítást a Keresztény Múzeumban. A következő évben „Hetek” címmel a kortárs művészek legjobbjaival ismertette meg a közönséget. S ezt követte Ferenczy Béni kiállítása 1959-ben, melynek megnyitására Pilinszky Jánost kérte fel, majd még ebben az évben Gadányi Jenő újabb kiállítása, amelyet Dévényi Iván nyitott meg. Dévényi Iván és felesége Bandival egy időben érkezett Esztergomba, mint nagy műveltségű, ambiciózus, kezdő irodalom és történelem szakos tanárok, akik Bandihoz hasonlóan, fogékonyak voltak a művészet minden ágának, főképpen az irodalom és a képzőművészet kvalitásai iránt. Nem csoda, hogy hamar egymásra találtak. Bandinak nem kis része volt a ma már legendás hírű modern Dévényi-képgyűjtemény kialakításában.

A kiállítások sorát Kondor Béla, Bálint Endre, Vajda Júlia, Mihálcz Pál, Czóbel Béla, Modok Mária és mások, főképpen a szentendrei művészek bemutatása követte. A hatalom azonban betiltotta a sorozat folytatását. Ma már kevesen tudják, a művészettörténet sem igen jegyzi e korszakalkotó kezdeményezést. A XX.századi hazai avant-garde törekvések bemutatása Esztergomban kezdődött, a legsötétebb 50-es években! A székesfehérvári István Király Múzeum csak folytatta évek múltával, szerencsésebb csillagzat alatt, Mucsi Bandi munkáját.

E kiállítások számomra is nagy jelentőségűek voltak. Ekkor már művészettörténet szakos hallgató, ill. pálya7