Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)

MUCSI ANDRÁS AZ ESZTERGOMI KORTÁRSAKRÓL - Kaposi Endre

Végrehajtó Bizottságának és még számos társadalmi bi­zottságnak. Sokrétű közéleti tevékenysége mellett mű­vészi munkássága látszólag háttérbe szorul. Az otthon adta lehetőségek mellett szabad idejében rendkívüli igé­nyességgel - szigorú mércével mérve önmagát - foglal­kozik a festészettel. Művészi pályáját rajzokkal kezdi, naplószerű lírai jegyzetekben rögzíti benyomásait, élményeit. Festmé­nyeiben továbbra is megőrzi a kamara-jelleget, bensősé­ges hangulatú képeinek komolysága a formai és techni­kai igények szigorú követelményéből adódik. Képei, raj­zai - mint a kínai tusfestmények - megjelenésükben egy­szerűek, kifejezésben tömörek. Egy-egy látott élmény, múló benyomás rögzítése, találó megjegyzés, szellemes aforizma a világról; a természetről; részletek, töredékek az ,.egészből”, melyekből egy festői világkép, az alkotó művészi egyénisége alakul ki előttünk. Kaposi Endre kifejezetten figurális festő (absztrakt, non-figuratív kompozíciókkal sohasem kísérletezett), tematikája ennek megfelelően változatos. Kompozíciói világosak és áttekinthetőek. Előadásának fegyelmezett­sége nem zárja ki a néző számára a megközelítés érzelmi lehetőségét. Csendéleteit a beszélő tárgyak költészeté­nek nevezhetnénk. Árnyképszerűen ábrázolt csendéleti motívumokból kialakított enteriőr-képein a képkivágás módjával, a kompozíció aszimmetrikus egyensúlyával, a tárgyak egymáshoz való térbeli viszonyával különös fe­szültséget, szuggesztív erőt tud adni a többnyire kismé­retű képfelület egészének. A derengő színek dekoratív játékától megelevenedik, olykor vibrálni kezd a festőileg gondosan megmunkált kép felülete. Modern színpadképekre emlékeztető képeiből a vára­kozás különös, szürreális hangulata árad. A színpad üres, de minden díszletnek, jelzésnek, kelléknek, a búto­roknak és az emberre utaló tárgyaknak megvan a maga jelentősége, szerepe, mely szorosan hozzátartozik a be­mutatandó játék drámai cselekményéhez. A függöny már felment, a szereplők bármelyik pillanatban színre léphetnek és a cselekményre váró megvilágított színpa­don minden megtörténhet. A néző képi fantáziájának aktív közreműködésére épül Kaposi Endre művészi munkásságának másik nagy területe is, a fotómontázs. A művész sokoldalú érdeklő­dése, az emberek és a természet iránt érzett vonzalma, ötletgazdagsága, derűs humora és karikírozókészsége, szellemes képi fantáziája ezekben a művekben bontako­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom