Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)
Varga Dezső: Mucsi Andrásról (Interjú)
ben se villany, se víz, se fűtés nem volt, mint ahogy az egész múzeum területén. Egy hosszú zsinórén az alsó emeletről hoztuk fel az áramot az étellift aknájában, a vizet hasonlóképpen. Valahonnan szereztünk egy szén- tüzelésű vaskályhát, amihez télen a gazdasági udvarról hordtuk fel a szenet. Ide mindig ketten mentünk, mert az udvart két mogorva kutya őrizte, s míg egyikünk a szenet lapátolta, másikunk a kutyákkal viaskodott és igyekezett távol tartani azokat. Amikor aztán a rádiómat is behoztam a műterembe, akkor már egészen komfortosnak találtuk a terepet. Ez a műhely volt az én világom, de itt kaptak elhelyezést a művészettörténészek is. Én nagyon élveztem ezt a társaságot, melynek lelke, programszervezője és fő ötletforrása Mucsi Bandi volt. O szervezte kirándulásainkat a szigetre, vagy a környező vidékre. O vette rá a szép énekhanggal bíró Eszláry Évát arra, hogy nyári estéken opera áriákat énekeljen nekünk az északi bástyán. Volt egy kedvenc kiránduló helyünk a szigeten a „huhogó fánál”. Ez az öreg fűzfa onnan kapta a nevét, hogy Bandi egyszer bemászott a törzsén lévő hatalmas üregbe és a fában huhogva rémisztgetett bennünket. Télen szánkózni jártunk a Vaskapuba, nyáron pedig a strandra mentünk. Emlékszem, hogy egyszer munkaidőben is ott hűsítettük magunkat a nagy melegben. A legnagyobb viháncolásban voltunk a medence közepén, amikor egyszer csak kibukkan a vízből előttünk Zolnay László feje. Meg voltunk dermedve és vártuk a dorgálást, ám ő így kezdte mondókáját: „Jó, hogy itt talállak benneteket...” Mucsi Bandi hihetetlenül érzékeny és éles szemű szakember volt. A műtárgyakkal személyes viszonyt alakított ki, és sajátos egyéni látásmódját másokkal is képes volt elfogadtatni. Vélekedéseit olykor humorral fűszerezve fejtette ki, vagy a rá oly jellemző verses formában fogalmazta meg. Példaképpen hadd idézzem egyik „opuszát”, amit Kolozsvári Tamás 1427-ben festett, Krisztus feltámadása című művéről készült képeslapra írt húsvéti üdvözlet gyanánt: Minden hajlong és növekszik Tiszta fényre úgy törekszik Úgy növekszik, úgy örül Aranyküllős nap korongja Kerekedik, gömbölyűi 14