Mucsi András: Keresztény Múzeum (1990)

JAKABFALVI MESTER, 1480 körül:

5. Szt. Jakab kakascsodája (55.41)

6. Szt. Jakab temetése (55.42)

A Jánosréti mester köréhez tartozó Jakabfalvi mester jellegzetes alakjainak beszédes, pantomimszerű mozdulataival eleveníti meg táblaképein Szt. Jakab apostol vértanúságával, temetésével és halála után történt csodatételeivel kapcsolatos eseményeket.

CSEGÖLDI MESTER (B E MONOGRAMMISTA), 1494-ből:

7. Orgonán játszó angyal (55.61)

A XV. század végén működő B E mester a Szatmár megyei Csegöld templomából származó képeivel, keményrajzú, tömött kompozícióval, élénk színeivel a Jánosréti mester stílusához kapcsolódik. A zenélő angyalokat ábrázoló négy táblakép feltehetően az egykori oltár főalakját, a gyermekét tartó Máriát fogta közre. Az oltár négy mozgatható szárnyképe - hátoldalán passiójelenetekkel — a 12 apostolt és a 14 segítőszentet ábrázolta. A genti oltár zenélő angyalainak kései rokonát, a hordozható orgonán játszó angyalt — mint a szárnyképek kissé zsúfoltan sorakozó figuráit — az értékes hangszerhez méltó ünnepélyes komolyság jellemzi.

AZ APCSTOLVÉRTANÚSÁGOK MESTERÉNEK SEGÉDJE, 1490 körül:

8. A sárkányölő Szt. György és Szt. Sándor (55.69)

A középkori táblaképek a legendák ifjú lovagszentjeit teljes páncélöltözetben jeleníti meg, a festő korának megfelelő harci viselet pontos, részletező ábrázolásával.

AZ APOSTOLVÉRTANÚSAGOK MESTERE, 1490 körül:

9. Felix, Regula és Exuperantius sírjának feltárása (55.57)

A nyolc jelenetből álló képsorozat egy szárnyasoltár töredéke, a múzeum egyik legérdekesebb és legkvalitásosabb ikonográfiái ritkasága, a lefejezett vértanúszentek (Zürich város védőszentjei) és Nagy Károly legendájának egyetlen teljes táblaképábrázolása.