Mucsi András: Keresztény Múzeum (1990)
nek megfelelő sorrendben adnak áttekintést a múzeum legjelentősebb gyűjteményanyagáról, a képtárban képviselt korai magyar, osztrák, német és németalföldi, valamint az itáliai mesterek XIII—XVI. században készült alkotásairól. A kiadvány célja: közelebb hozni a kiállítás látogatóit a középkori festészet világához, megismertetni a szemlélőt az egyes korok festőtechnikájával, mesterségbeli műgondjával, a képszerkesztés olykor bonyolult, mégis áttekinthető részletgazdagságával. Szándékuk bemutatni a múzeum ikonográfiái ritkaságait, az egyházi tematikájú képek hátterében kibontakozó földi környezet színes és élményteli ábrázolását, szemléltetni két nagy stíluskorszak: a gótika és a reneszánsz határain belül az emberi alak ábrázolásának végtelen és változatos kifejezési lehetőségét. KÉPEK (Valamennyi kép fatáblára, a VII., Vili., a 34., 35. számú kép olajjal, Mem- ling és Lorenzo di Credi műve, továbbá a 31. számú és a címkép temperával és olajjal, a többi kép temperával van festve. Az egyes képek adatait és a vonatkozó szakirodalom összefoglalását lásd a képtári anyag 1964-ben megjelent katalógusában: Boskovits Miklós — Mojzer Miklós - Mucsi András: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964.) MAGYARORSZÁGI KÉPEK BÁTI MESTER, 1420-1430 között: I Alexandriai Szt. Katalin megtérése (54.2) Egyik legszebb nyelvemlékünk, az Érsekújvári kódex, 1529,őrizte meg Szt. Katalin legendájának magyar nyelvű verses változatát. Megtalálhatjuk benne a népszerű középkori legenda kevéssé ismert részletét, az alexandriai királyleány megtérésének történetét, melynek képzőművészeti ábrázolása igen ritka. A térítő remete ,,élő tükör- ként'1 megelevenedő Madonna-képe a Keresztény Múzeum egyik legérdekesebb ikonográfiái ábrázolása. 4
