Mucsi András: Keresztény Múzeum (1990)

NÉMETALFÖLDI KÉPEK

HANS MEMLING (1433 k.—1494):

A szenvedő Krisztus (55.345) A belsá cimoldolon

A miniatúra nagyságú képecske a múzeum németalföldi gyűjteményének legjelentősebb darabja. Feltehetően kisméretű diptichon tartozéka volt. A töviskoronás, sebeit mutató vérző Krisztus Nagy Szt. Gergely legendája szerint mise közben jelent meg a pápának.

BRÜGGEI FESTŐ, 1510 körül:

VII. Rózsafüzéres Madonna (55,318)

A Rogier van der Weyden rajza után készült Madonna-kompozíció életkép-jelenetekkel tarkított tájképi háttérben a középkor örökségeként Máriára utaló szimbólikus motívumokat láthatunk. (Aranyház, Dávid tornya, Ég kapuja, Választott kút.) Ezekből alakítja ki az ismeretlen brüggei mester a „libanoni cédrussal" ékesített, az északi reneszánsz ízlését tükröző gazdag városképet.

JAN WELLENS DE COCK ((?) 1480-1527):

38. Szt. Antal megkísértése (56.474)

A pusztaságban nyugalmat kereső remetét a késő középkor fantasztikus szörnyei, a hét főbűn megtestesítői veszik körül. Élükön eszményi nőalak, az érzéki örömöket kínáló Bujaság képében az ördög jelenik meg, kíséretében a boroshordót szívó Torkosság véres ragadozómadara és az Irigységet jelképező vénasszony. Előtérben a jóra való restség és a Fösvénység groteszk figurái. Az imakönyvbe merülő, rendíthetetlen remete mögött a trombitáló Kevélység és a széttárt, tűzvörös köpenyben ordítozó Harag táncol.

BRÜSSZELI FESTŐ, 1520 körül:

39. Szt Orsolya vértanúsága (56.461)

A középkori mártírlegendák egyik leglátványosabb jelenete Szt. Orsolya és a tizenegyezer szűz vértanúsága. A sokalakos jelenet szereplői élükön a brit király leányával, Orsolyával, pompás reneszánsz kosztümökben jelenítik meg a Köln falainál lejátszódó legenda véres történetét.

15