Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
Ugrin Emese: Ipolyi Arnold szerepe és tevékenysége a magyar képzőművészeti életben a kiegyezés után
Mint főpap, tudós és műgyűjtő egyaránt azon dolgozott, hogy az egyházművészet történetét és ikonográfiáját széles körben megismertesse. Nem egy művész fordult személyesen is hozzá tanácsért. Hagyatékából ismert Madarász Viktornak egy levele, melyben a festő arról érdeklődik a tudós főpapnál, miként ábrázolhatná egy oltárképen Szent Ludmilla alakját.22 Ipolyi öt éven át állt a Képzőművészeti Társulat élén. Ezalatt nemcsak a nagy kultúrpolitikai kérdések megoldásával kellett meggyürkőznie, hanem olyan személyes acsarkodások és a társulat belső életét, majdnem létét veszélyeztető problémákat is le kellett küzdenie, mint a jól ismert Perlaky botrány. Rendkívül finoman, óvatosan kezelte mindig a személyeskedéseket, vádakat. S sikerült elérnie, hogy pártatlanságával általános tiszteletet és tekintélyt ébresszen munkatársaiban. „... meg lévén egy értelemmel győződve arról, hogy az elnökségnek pártok fölötti állását csak az tarthatja fenn köztiszteletű magaslaton, kiben úgy mint Nagy méltóságodban, osztatlan bizalmunk központosul...” e sorokkal üdvözölte a társulat vezetősége Ipolyi újraválasztását az elnöki tisztségre.23 Ipolyi tekintélyét és emberi magatartását levelezései híven tükrözik. Az a türelem és segítőkészség, mellyel a fiatalok irányában viseltetett, nem egynek pályafutását személyesen egyengette, méltán váltott ki kortársaiból hálát, tiszteletet és megbecsülést. JEGYZETEK 1. Elnöki megnyitó beszéd OMKT 1882. Bunyitay V., Ipolyi kisebb munkái, V., 340. 2. Pór A., Ipolyi Arnold. A Magyar Történelmi Társulat elnökének emlékezete, Századok XXII (1888), 4—14. 3. Beszéd az egyházi művészetek hazánkban emeléséről. Bunyitay V., i. m., II., 211—241. 4. Elnöki megnyitó beszéd OMKT 1880. Bunyitay V., i. m.,V., 209. 5. Elnöki megnyitó beszéd OMKT 1881. Bunyitay V., i. m., V., 267, 271. Az Ipolyi által felajánlott évi 500 forintos pályadíj korabeli értékét jól érzékelteti, hogy hasonló céllal a kormány, a vallás és közoktatási alapból, valamint a főváros összesen 4000—4000 forintot ajánlanak fel. Ipolyi halála előtt írt végrendeletében 23 000 forintot hagyományoz az egyházi művészet fejlesztésére. 6. Ipolyi beszédeiben a „nemzet” fogalma a magyar államalakulatra vonatkozik annak teljes heterogenitását is figyelembe véve. 1876-ban Rimaszombaton a Magyar Történelmi Társulat gyűlésén éppen ezt a gondolatot fejti ki. Nemcsak elismeri, de hangsúlyozza a nemzetiségek fontosságát. (A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása. Bunyitay V., i. m., III., 3—34. 7. Henszlmann I., Párhuzam az ó- és újkor művészeti nézetek és nevelések közt különös tekintettel a művészet fejlődésére Magyarországban, Pest, 1841, VI—VII. 8. Kazinczy E, Lev., VI., 1544 (1809). Kazinczy nem sokra becsülte az esztétikával foglalkozó tudományokat, s a művészet elméleti kérdéseivel csak annyira foglalkozott, amennyire azt levelezéseiben és úti beszámolóiban elengedhetetlennek tartotta. Mindazonáltal megjegyzéseinek hatása rendkívül nagy volt nemcsak barátaira és kortársaira, hanem az utókorra is. Az építészetet nemcsak nem tekintette művészetnek, de nem is becsülte sokra. Ezért érdemel különös figyelmet 91
