Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
Hoppál Mihály: A Magyar mythologia helye és értékelése
HOPPÁL MIHÁLY: A Magyar Mythologia helye és értékelése Ipolyi művét félreértések és legendák vették körül, és elmondható, hogy ezek napjainkig tovább élnek, makacsul tartják magukat,1 annak ellenére, hogy időről időre megjelennek cáfolatok2 is. Azért nehéz megcáfolni a legendákat, mert azoknak megvan az a jól ismert tulajdonsága, hogy a valóságot, a tényeket a legtöbb esetben a vágyak irányába tolja el, vagyis a torzítás szívünk szerinti, a legenda majdnem mindig azt mondja, amit éppen hallani szeretnénk. Ez történt Ipolyi művével is, amikor időről időre szerették volna kiiktatni a magyar néphit- — vagy ahogy korábban mondták, a magyar ősvallás — kutatás történetéből. Ilyenkor mindig felkapták a legenda terjesztői az ál-„tényeket”, hogy Ipolyi elégette művét, hogy a fiatal szerző dilettáns volt, hogy nem ismerte a finn anyagot, hogy romantikus szemléletű volt, hogy elfogult volt a magyar mitológia párhuzamainak kiválasztásakor. Sajnos nem elég egyszer megcáfolni a félreértéseket és félremagyarázásokat — megtettük ezt máshol részletesebb formában,3 ezért most e tanulmányban inkább a nagy mű helyének és némely értékeinek felmutatását tűztük célul. Először helyezzük el a Magyar mythologiát az európai kortársak által írt hasonló művek között. Az összehasonlításból kiderül, hogy szerzőnk korának színvonalán állt, hihetetlenül tájékozott volt a korabeli szakirodalomban4 — olvasta nemcsak a filozófusok (Hegel, Schlegel-fivérek, Schelling és mások munkáit), de a történészek, nyelvészek és vallástörténészek műveit is. Vegyük most sorra, ha csak egy igen vázlatos áttekintés formájában is, az utóbbiak műveit, azokat a korabeli hasonló mitológiai munkákat, amelyek bizonyos mértékig mintául — és mértékül — szolgálhattak Ipolyi művéhez. Elsőként természetesen a példakép Jacob Grimm (1785—1863) nevét kell megemlíteni, aki nagy hatást gyakorolt a fiatal induló kutatóra, s akinek nagy munkája, Deutshe Mythologie „... idézésével az olvasó minden lapon ismételve és folyamatosan fog találkozni. Grimm nemzete régiségei, irodalma, nyelv-, jogtudománya és végre mythologiájára mély vizsgálatai által a legbecsesb eredményeket eszközölte, e mellett nem csak hogy mellékesen a más népekre is, mieinket sem mellőzve, új világot terjesztett, de különösen, megalapítá a közös vizsgálatnak egyetlen bizonyosb és célhoz vezető azon útját s menetét, melyen ma az összes tudományos vizsgálat eredményteljesen halad, s mellyel gyenge igyekezetem is azért telhetőleg lépést akart tartani... ”5 — írta Ipolyi. 38
