Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
† Gervers-Molnár Veronika: Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye. A magyarországi hímzés történetének vázlata
47. Moenich Károly: Székesfehérvár városa levéltárából, Magyar Nyelv XV (1919) 112. 48. Radvánszky Béla: Bethlen Gábor fejdelem udvartartása, Bp. 1888.269—270. Katalin özvegy fejedelemasszonyt illető arany és ezüst művek ládába rakása: 1633. február 20. 49. Kardoss Margit: Bethlen Gábor udvar (1613—1629), Bp. 1918. 23. 50. Mauthner, K.—Geramb, V.: Steirisches Trachtenbuch, Graz, 1932.1. 40. 51. Ferrand, Ernesto Martiner: La Camara Real en el reinado de Jaime II. Annales y Boletini de los Museos de Arte de Barcelona XI. 1953—54.5. (Repartosde diversos objectos a favor de las siguintes personas... Huesca, ano 1302 leltárából.) Collection de document de la Camara Real du Roi d’Aragon Jaime II. (1291 —1327). A spanyol aragóniai királyoknak voltak rokoni kapcsolatai az Árpád-házi királyokkal, ami a magyar öltésforma korai spanyolországi megjelenését érthetővé teszi. II. Endre király második feleségének, Courtenay Jolánnak leánya Jolán, I. Jakab aragóniai király felesége volt, s II. Endre unokájának dédunokája II. Jakabnak felesége, Blanche d’Anjou volt, aki szintén Árpád-házi leszármazott, mert anyja Anjou Sánta II. Károly nápolyi király (1285—1309) felesége, Árpád-házi Mária, V. István magyar király és Kun Erzsébet leánya volt. 52. A recehímzések virágkora a XVI—XVII. század volt, de színes selyemből készített finom recézett női hajhálót már a XV. században is ismertek. Apró mértanias és növényi díszítményeket hímeztek rá (Palotay Gertrud: A kézimunka. I. 214.) A recés főkötők a reneszánszban is nagyon divatosak, s egyes változatai a XIX. századi népi darabokban is tovább éltek. 53. Szepes vármegye művészeti emlékei, szerk. Vajdovszky János, 3. rész.; Iparművészeti emlékek, írta: Divald Kornél, Bp. 1907. 68. 54. Ashton, Leigh: Samplers, London and Boston: The Medici Society, 1926. fig. 42 / B. 55. King, D.: Samplers, 1960. fig. 30. — a XVI—XVII. században a kertben sétáló párnak nagyszámú változata ismert. Angliában ez volt az egyik legnépszerűbb hímzésminta. 56. Az Új Idők Kézimunkakönyve XII / 3. Az Orsz. Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből szálánvarrott rúdravaló, piros fonállal hímezve, fehérítetlen vászon, Erdélyből. 57. Radvánszky Béla: Magyar családélet... II. 79. 58. Peasant Art in Austria and Hungary, szerk. Charles Holme, London—Paris—New York, 1911. fig. 342. 59. Hackenbroch, Yvonne: English and other Needlework, Tapestries and Textiles in the Irwin Untermyer Collection, London, 1966. fig. 218. 60. A magyarság néprajza II. 327. 61. Hackenbroch, Yvonne: i. m. 1966. fig. 73., 88.; Nevinson, J. L.: Catalogue of English Domestic Embroidery 1938. XV/B, XXIX, XXXIV. 62. Symond, Mary-Preece, Louisa: Needlework through the Ages, London, 1928. XXVI/3. 63. Radvánszky Béla: Magyar családélet... II. 79—80. 64. Palotay Gertrúd: A kézimunka II. 215—216. 65. Peasant Art in Austria and Hungary, szerk. Holme, Ch. 1911. fig. 686. és 351. 66. Viski Károly: Népművészeti alkotásaink történetéhez. Néprajzi Értesítő XVIII (1926) 31—32.; Fél Edit—Hofer Tamás: Parasztok, pásztorok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben, Bp. 1966. 28. 67. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum Gyűjteményei, szerk. Csányi Károly, Bp. 1926. LXXVII. 151.; Undi Mária: A magyar hímvarró művészet, Bp. 1934. 92—93. 68. Undi Mária: Hungarian Fancy Needlework and Weaving, 1934. 132. ábr. 69. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete IV. 1912. fig. 278. 70. Varjú-Ember Mária: Hungarian Domestic Embroidery, 1963. fig. 8. 71. Palotay Gertrúd: Árva Bethlen Kata fonalas munkái, Kolozsvár, 1940. 72. L. Nékám Lajosné: Barkóczi Mária térítője. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei XII (1968) Bp. 1969. 54—55. 192
