Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)

† Gervers-Molnár Veronika: Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye. A magyarországi hímzés történetének vázlata

Batkaháza, Törökfő, Zergehegy, Vasforrás, Hidegkút, Beszterce, Máriavölgye, Mászt községeket, aztán Stomfa, Borostyánkő, Detrekő, Korlátkő, Éleskő, Jókő, Berencs, Szentgyörgy, Bazin, Vöröskő, Szomolán, Csejte, Rézhámorvölgy, Lozornó, Almás, Pernek, Konyha, Viszoka, Rahrbach, Szolosnica, Gyötrőkő, Detrekőváralja, Detrekőszentmiklós, Szentpéter, Szmredák, Kovalló, Viesz- ka, Podebim, Oreszkó, Vidován, Vleszkován, Chropov, Rochov, Radosóc, Szakolcától le Dévényig pedig Nagylévárd, Gajár, Malacka, Dévény, Dévényújfalu és Kóbel településeket.

4. Vasárnapi Újság 1859. 36. sz. szeptember 4.

5. Czobor Béla: Kalauz Ipolyi Arnold váradi püspök úr ő excellentiája régi és újabb műhímzés- gyűjteményének kiállításához (1886. október 23.), Nagyvárad 1886. Ebben a leírásban közölt 271 kiállított darab közül 52 darabot sikerült azonosítani a Keresztény Múzeumban meglévő hímzésekkel.

6. Vasárnapi Újság 1859. 48. sz. nov. 27. 565—566.

7. Ipolyi Arnold: A magyar iparélet történeti fejlődése, 1877. (Magyar történelmi és egyháztörténeti tanulmányok, Bp. 1877. 69.)

8. Uo. 71.

9. Uo. 70.

10. Uo. 68.

11. Vasárnapi Újság 1886. 49. sz. december 5. 794.

12. Molnár Vera: Emlékkiállítás Ipolyi Arnold halálának 80. évfordulóján az esztergomi Keresztény Múzeumban, Művészet VIII (1967) 31—33.

13. E bevezető rész a következő munkák felhasználásával készült: Divald Kornél: A magyar iparművészet története, Bp. 1929; Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei, Bp. 1938; Kovács Éva: Casula Sancti Stephani Regis, Acta Históriáé Artium V (1958) 181—221; Uő.: A koronázási palást pannonhalmi másolata, Művészettörténeti Értesítő 1956. 25—26; Supka Magdolna: A magyar úri hímzés, Bp. 1928; Szmik Antal: Gizella királyné hímző iskolája, Bp. 1909; Tapay Szabó Gabriella: Magyar úri hímzés, Bp. 1941; Undi Mária: Hungarian Domestic Embroidery, Bp. 1963; Uő: A 17. századi magyar hímzések motívumkincse, Folia Historica I. Bp. 1972. 45—80.

14. Csernyánszky Mária: Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár paramentumai, Bp. 1933.

15. Varjú-Ember Mária: Hungarian Domestic Embroidery, Bp. 1963. 6.

16. A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára XII. Bp. 1931. 116.

17. Csernyánszky Mária: Magyar úri hímzésű miseruháink. Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik fordulójára, Bp. 1942. 139—151.

18. A reformáció hatására a XVI—XVIII. századi Angliában a drága selymekből és bársonyokból készült egyházi öltözékeket függönyként használták, takarónak vagy párnának varrták meg. Heylin 1661-ben emlékezik errről (Digby, George Wingfield: Elizabethan Embroidery, New York, 1964, 21—21.)

19. Palotay Gertrúd: A kézimunka. Asszonyok Aranykönyve, a női tudnivalók enciklopédiája, Bp. é. n. Tündérujjak kiadása II. 217; Und Mária: Hungarian Fancy Needlework and Weaving, é. n. (1934) 51—52.

20. Bethlen Kata Önéletírása, Bp. 1963.207,209., 210. és Palotay Gertrúd: A kézimunka II. 143.

21. Bethlen Kata: i. m. 206—207.

22. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Altorjai B. Apor Péter munkái, közli Kazinczy Gábor, Monumenta Hungáriáé Historica, II. osztály, XI. kötet, Pest, 1863). 9. cikkely: A régi erdélyiek lakodalmairól és házasságairól, i. h. 392.

23. Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei 1515—1709. Magyar Leveles Tár sorozat, II. kötet Bp. 1879. 269.

24. Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei, 1879. 61.

25. Örült Johanna spanyol királynő egy 1509-ből származó leltárában ötven mintakendőt

190