Bazilika 1856-2006 (2006)

V. Az élő Bazilika

A Bazilika fennállása óta Esztergom és egyúttal a magyar katolikus egyház jelképe. Története magában hordozza az ezeréves magyar kereszténység sorsát.

Két világháborút ért meg a kolosszális épület. Az I. világháborút követő területvesztés következtében az ország szívéből a határra került. A kapcsolat a határon túl élő hívekkel azonban nem szakadt meg, nagyobb ünnepeken a felvidéki plébániákról tömegesen érkeztek körmenetek a főtemplomba. A Mária Valéria híd 1944. évi felrobbantásáig összekötötte a régi egyházmegye területének híveit. A híd újjáépítésére 2002-ig kellett várni. AII. világháborúban jelentős károkat szenvedett a Bazilika. A kilencvennél több becsapódó bomba és gránát sebezte. Első főpásztori szentmiséit még romos épület előtt tartotta meg az 1945 tavaszán kinevezett Mindszenty József hercegprímás, akit 1948 karácsonyán esztergomi rezidenciájából hurcolt el a kommunista rezsim rendőrsége. Félelem és gyanakvás légköre költözött a városba. 1956-ban a felszentelés 100. évfordulóját sajtóvisszhang és állami protokoll nélkül ünnepelte meg a papság és az elpártolni nem akaró hívek közössége.

1976-ban Lékai László prímási beiktatási ceremóniáján újra ezrek jelentek meg. Lassan felszabadult az ország a diktatúra elnyomása alól. A hatalmas épület felújítása, karbantartása folyamatos feladatává vált az egyháznak és az állami műemlékvédelmi hivataloknak. 1987 óta kibővített alapterületen, korszerű múzeumi feltételek közt tekinthetők meg a Főszékesegyházi Kincstárban őrzött történelmi liturgikus ötvöstárgyak és textíliák.

AII. Vatikáni zsinat szellemében a Bazilika liturgikus tere is átalakult, hogy a szentmiseáldozatot a főoltár helyett az ún. szembemiséző oltárnál lehessen bemutatni. Először a kupola alatti térben helyezték el az oltárt, majd a legutóbbi években a szentély lépcsőjének tetejére került.

88