Bazilika 1856-2006 (2006)

I. A szép templom

király (1172-1196) uralkodása idején Jób érsek (1185-1204) építtette újjá román stílusban, s egyúttal jelentősen növelte méreteit. Ekkor készült a híres nyugati főkapuzat az előcsarnokkal, melynek különleges része a Porta spe- ciosa (díszes kapu) a korszak legszebb hazai szobrászati emléke. A vörös és fehér márványberakással (inkrusztáció) díszített kapuzat képi programjának középpontjába a templomalapító és a védőszent közös országfelajánlása került, melyhez az újjáépítő főpap és a király alázatosan csatlakoztak. A forrásokban „szép templomként” emlegetett székesegyház a következő évszázadokban oldalkápolnákkal bővült. Ilyen a Bakócz Tamás érsek (1497-1521) által építtetett sírkápolna, a ^ magyarországi reneszánsz művészet gyöngyszeme. Itáliai mesterek munkája, falait faragott, süttői vörösmészkő lapok borítják, oltárának alapanyaga szikrázóan fehér carrarai márvány. A törökök szintén csodájára járhattak a műremeknek, mivel egyes ábrázolt figurák megcsonkításán kívül nem tettek kárt benne, saját vallási kultuszukat gyakorolták benne. Az újkori Bazilika minden tervében szerepelt a megmentése, így képez napjainkban is hidat a török uralom előtti idők templomához.

1543 és 1683 között a török katonaság tartotta megszállva Esztergom várát. Az érsekség, a káptalan Nagyszombatbari (ma Trnava, Szlovákia) működött tovább. A szemináriumalapító Oláh Miklós (1553-1568), az egyetemalapító Pázmány Péter (1616-37) és mások megőrizték az esztergomi érseki címet, de nem tartózkodhattak az ősi székhelyen. A Bazilika épületét a muzulmánok nem becsülték sokra, így az állaga erősen megromlott. A török kiűzését követően a császári katonaság telepedett meg a területen, s az elpusztult vár és város csak nagyon lassan éledt újjá.

7