Bazilika 1856-2006 (2006)
IV. Caput, mater et magistra ecclesiarum hungariae
akadémikus tanuktságú Ludwig Morált (1815-1888) 1850-1855 között. A szentély mennyezetén a Szentháromságot, a kupola alatt csegelyeken a négy nyugati egyházatyát és a kereszthajók keleti és nyugati oltárképeit készítette el a felszentelésig. A szentélyben a főoltárt Pietro Bonanni faragta, aki a kereszthajó mellékoltárain is dolgozott, akárcsak Johann Meixner (1819-1872) bécsi szobrász. A 64 regiszterrel és 3484 síppal ellátott orgonát Ludwig Moser osztrák mester építette meg. Seitovszky János 1853-tól kezdve az elkészült részeket megáldotta, s különösen szép ünnepélyességgel szentelte fel 1855. november 19-én, Szent Erzsébet napján a Bécsből érkező, Szűz Máriáról és Szent Istvánról elnevezett harangokat. A templomszentelési szertartás 1856. augusztus 30-án délután 3 órakor kezdődött az új székesegyház zárt kapui előtt a prímás ünnepi beszédével és a káptalan pápai kitüntetésével (a Szentszék határozata értelmében a káptalan tagjai onnan kezdve lila hermelinprémes uszályt viselhettek). Közös imádság után a főpásztor és a kanonokok levonultak a hajóállomásra, hogy méltóképpen fogadják I. Ferenc József császárt és főúri kíséretét. A közel 800 előkelő szállóvendég mellett a korabeli források harmincezer zarándok érkezéséről számoltak be. Az éjszakát sokan a Bazilika körül töltötték virrasztással, az északi torony alatti kápolnában pedig papok vezetésével imádkozhattak. Augusztus 31-én, vasárnap reggel 8-kor ágyúdörgés és harangzúgás közepette érkezett meg Scitovszky János prímás a várhegyre. A délelőtti szertartás legfontosabb elemei: az épület meghintése szentelt vízzel kívülről, a főkapu megnyitása, a bevonulás, a főoltár szentelése hamuval, vízzel és sóval, a belső falak meghintése szenteltvízzel, és az ereklyék behozatala, immár a császár jelenlétében. Az első ünnepi szentmise 1 órakor kezdődött. Az állandó részeket Liszt Ferenc ezen alkalomra írt művéből adta elő a nagy zeneszerző vezényletével egy száztagú ének- és zenekar. Scitovszky János 1857-ben nemzeti zarándoklatot vezetett az ausztriai Mariazellbe, s alázatosan ajánlotta a mennyei édesanya oltalmába az újonnan szentelt Bazilikát. 1858-ban ebbe a templomba hívta össze az Esztergomi 50
