Bazilika 1856-2006 (2006)

II. „A mi új Jeruzsálemünk”

BA Kór/ TAMIÁg ([144g—IS^TID ÉRH HLK AMÜKTÉPiE Ismeretlen festő, XVII. század

Bakócz Tamás 1497-ben foglalta el az esztergomi érseki széket. Egyszerű kerékgyártó fiaként, mint Mátyás király pártfogolja lengyelországi és itáliai egyetemeken tanult, majd az uralkodó kancelláriáján dolgozott. Székhelyét reneszánsz szellemben újította meg. vászon, olaj, 111 x 85cm Esztergom, Érseki Székház

A BAiK(ÓC^-KÁP(D]LFTA KoszkolJenő (1868-1935), 1928 körül

II.7.

papír, akvarell, 76 x 60 cm Esztergom, Keresztény Múzeum

BAMKÖC^I Fttrtiac ttrhitk Íjl7©:l-jr7(6o)

II.8.

Ismeretlen festő, 1765 után

Nagyszombatban iktatták be hivatalába, de az érseki palliumot már a Bakócz-kápol- nában vette át több érsek és püspök jelenlétében, jelezve, hogy el kívánja foglalni az ősi székhelyet. Mária Terézia királynővel sikerült megállapodnia abban, hogy a császári helyőrség távozik a várból és a védelmet újra az érsekség biztosítja majd. Legfontosabb szándéka az volt, hogy új templomot, papneveldét és érseki rezidenciát építsen Szent István király szülőhelyén, vászon, olaj, 123 x 94 cm Esztergom, Érseki Székház

A Bak 6(7 KÁT O I/na IKIEMlE^TMnET^IETIE Isidore Canevale (1730-1786), 1761

II.9.

A francia építész, aki Barkóczy érsek meghívására 1761-ben érkezett Esztergomba, az új egyházkormányzati központ megtervezésén kívül a reneszánsz kápolnáról is készített vázlatokat. Egyes részletelemek megörökítésével dokumentum-értékű felvételi rajzokat hagyott hátra az utókor számára, az itt látható restaurálási terve azonban inkább csak a korabeli ízlést tükrözi. A kupola kazettás kiképzése és Andrea Ferrucci oltárának eltávolítása ugyanis nem valósult meg. papír, tollrajz, 42 x 29,5 cm Esztergom, Keresztény Múzeum

15