Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Lázárlovagok

15

Taksony vezér alatti szerencsétlen augsburgi csatából levágott fülekkel hazatért hét „magyarkák“ szolgaságra kárhoztatott utódjairól mondja a pozsonyi krónika, hogy sz. István rendelete folytán, az esztergomi sz. lázáriak hatósága alá rendeltettek.

Azonban sajnos, hogy a pozsonyi krónikának, mely e tárgyban egyedüli forrásunk, épen idevágó szavai nincsenek biztosan meghatározva.

Pray, ki e krónikát első használta, s kinek kézirataiból adta ki Toldy, az idetartozó szavakat igy olvasta:

„Beatus Stephanus-------eis (ama hét magyarnak) comm

isit, ut ad subieccionem aversoruin sancti Lázári de Strigonia subdere se teneantur, et ideo vocari Zantlazarzygini constat.“ J)

Podlxradczky ez érthetlen aver sorúm szót zárjelben igy értelmezi : poenitentium.2) De igy sincs ez idézetnek helyes értelme.

Előttem fekszik e pozsonyi krónikának a pozsonyi káptalan könyvtárába tartozó egyetlen eredeti példánya, melyben én a kérdéses szavakat igy olvasom:

„Beatus Stephanus-------eis commisit, ut ad subieccionem

c

ruciferoruni sancti Lázári de Strigonia subdere se teneantur et ideo uocantur Zantlazarygini(azaz szent Lázár szegényei, mint e krónika néhány sorral fölebb ezt világosan igy tanúsítja: ,,Qui Zent lázár usque modo Zegini nuncupantur.)“ 3)

Ez olvasás szerint tehát bizonyos, hogy e lovagok már sz. István alatt lakták Esztergomot. Ez állítás sokak előtt talán merésznek fog feltűnni; miután tudva levőleg e lázárlovagok tulajdonképen csak sokkal később, a keresztes hadjáratok idejében virultak fel. Azonban nem szabad felednünk, hogy a Lázárrend már Nagy Vazul cesariai püspök által alapittatott kórház szolgálatra. S régiségét az egész világon elterjedve volt sz. Lázár kórházak bizonyítják. A keresztes hadjáratok alatt e rend csak átalakíttatott. Quaresmius Ferencz legalább határozottan mondja : Ordo S. Lázári origine antiquissimus et diu ante a D. Basilio condittis.“ 4)

') Toldy Chronicon Sung. Posoniense Budáé. 1852. 25. 1. -- s) Chronicon Budense 46, í. 5. jegyzetben. — 3) Lásd Knauz Nándor. A pozsonyi krónika. Magyar Muzeum. 1856. 590—591. 1. — *) Hist. Terrae Sanctae Elueidatiol. 656.,660. 1.