Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Az irgalmas nénék Esztergomban

154 juk, miután tudjuk, hogy a francziahoni benedekiek nagy össze­köttetésben voltak magyarországi rendtársaikkal, és hogy Fran- cziaországból nyertük közvetlenül a premontrei és közvetve a cisterczi szerzetet. Egyébaránt találunk már a reformatió előtt is nyilvános leányiskolákat Lübeck, Nürnberg és számos egyéb városban. Többek közt Brüsselben egy leánytanoda virágzott négy altaní- tónővel. Hogy ne csak a fiuk. hanem a leányok is oktattassanak hasznos ismeretekre, az a középkorban elismert dolog volt, me­lyet egyházi tekintélyek Írásaiból be lehet bizonyítani. Igen fon­tos erre nézve az , mit Beauvoisi Yincze domonkosi szerzetes (t 1264) ir. Nevelészeti könyvében, melyet Margit franczia ki­rálynénak ajánlott, igy szól a leánynevelésről: „Ajáljuk legin­kább és mindenekelőtt, hogy azon közép korban, melyben a ter­mészeti vágyak oly könnyen ébrednek, a leányok hon és szem­mel tartassanak elvonultan a világtól, és tánczra, lakomázásra és oly helyekre ne vezettessenek, a hol látni valók vannak. Illő és czélszerű egyszersmind, hogy hasznos ismeretekre és az er­kölcstanban taníttassanak. Mert ily hasznos elíoglaltatások által visszatartatnak a káros gondolatoktól. Leginkább négy tárgyra kell a leánynevelésnél figyelmet fordítani, u. m. a szemérem, szűzi tisztaság, azután az alázatosság és hallgatásra és a megfontolásra az erkölcsök és mozdulatokban. Akadályozni kell főképen leányok­nál a piperézési vágyat, mert a ruha a lélek tükre, ha mindjárt hallgatag a száj is. Aztán adj leányodnak oly kísérőt, kinek beszéde, járása, kelése erkölcstan; — tanítsd leányodat alázatos­ságra, mert az alázatosság igen kedves Isten előtt és nincsen semmi szeretetre méltóbb a földön, mint a tisztakeblű nő. Jobban szeretem, ha a leány hamarjában meg nem találja az illő szót, mintsem hogy azzal igenis pazarul bánjék .... Az a szűz leg­alább előttem nem a lehető legjobb, kit a vőlegények azonnal megkérnek, mihelyt meglátják.“ — így a derék szerzetes, ki a középkorban az első neveléstant irta. (Lásd Schwarz Geschichte der Paedagogik.) Beauvoisi Vinczének ezen elvei követtettek akkoriban a pol­gári leányok nevelésében is. Mutatják ezt azon házi erények, me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom