Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)
Az irgalmas nénék Magyarországban
134 nak minden jóban hasonmása, azon szándokában, hogy a cs. k. altisztek és közvitézek leányainak számára növeldét alapít, segédtársra talált Hám püspökben akép, hogy az utóbbik magára veszi az építkezést, az első pedig 80,000 pengő forintot tesz le alapítványul a fönebbi czélra. Hám ennek következtében 1842-ben hozzákezdett Szatmári a tervezett nagyszerű épületnek fölállításához és Bécsbe az irgalmas nénékhez kiképeztetés végett hat derék magyar leányt küldött el, kiket későbben még kettő követett. Mihelyt az épület egy része lakható lett, eljött maga a bécsi ház íőnöknője, Strasser Xaveria hét nénével, Beatrix, Stephana, Georgina, Albertina, Caecilia, Carolina és Armellával Szat- márra, hol már 1846-ban az uj zárdának szép temploma is a szeplőtelen szent szűz tiszteletére elkészült annyira, hogy Pauli szent Vincze napján iinnnepélyesen fölszenteltethetett, Hohenlohe herczeg, a nagyváradi nagyprépost tartván a szent beszédet. Mily üdvös volt Szatmárra és messzeterjedő környékére az irgalmas nénék ezen intézete, könnyen elgondolhatjuk, ha tekintetbe veszsziik, hogy Lemberg, Brassó, Nagyvárad, Varasd, Pest és Kassa közt nem létezett nőnövelde, nem oly nyilvános leánytanoda, mely nevére érdemes volt volna. Ki is vívta magának az uj intézet rövid idő múlva az elismerést, és belnövendékeinek száma meghaladta már az első években a nyolczvant. Nevelés és tanítás volt ugyan ezen uj intézetnek feladata, de a gyászos emlékű forradalom alatt tagjai a katonai kórházakban is igen hasznos szolgálatokat tettek és a főnökné, Strasser Xaveria ő felsége által arany érdemkereszttel tüntettetett ki érdemeinek elismeréséül. Fölálltának tizedik évében már annyira megerősödött a szatmári intézet, hogy anyaházzá lehetett és fiókokat alapíthatott. Először Pozsonyba küldött nénéket 1856-ban az ottani nőegylet által létrehozott gyermekkórháznak vezetésére. Alapítójának, a szentéletű Hám János püspöknek 1857-ben történt halála után Haynald Lajos, Erdélynek tűzlelkü püspöke, Károly-Fehérvárra liítta meg a jó nénéket, átadván nekik az általa ottan alapított leánytanodát és 1864-ben a szinte általa létrehozott kórházat. Haynald példáját követte 1858-ban Nagyváradnak nagynevű főpásztora, Szaniszló Ferencz, óvodát, nyilvános leánytanodát és
