Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Bevezetés

BEVEZETES. Jézusnak ígérete: „íme, veletek vagyok a világ végezetéig,“ leginkább akkor bizonyult be igaznak, midőn a tizenhatodik szá­zadban a siralmas „reformatio“ feliité fejét, és édes hazánkban is vége szakadt a költő *) által is magasztalt azon kornak, mely­ben a magyarnak még egy hite, egy királya és egy hazája vala. A legiszonyatosabb zivatar, a legelkeseredetebb harcz meg nem semmisíthette az egyházat. Nyomon lépten uj erő, uj- buzgalom és áldás mutatkozott mindenfelé az ur szőlőjében a legrémlilete- sebb vésznek közepette. Thienei Gaetana akkorában alapítá a theatinok szerzetét a betegek ápolására akép, hogy a testnek gyógyszereivel egyszersmind a lelki orvosságot is nyújtsák a sinlődőnek. Gerolamo Emiliano azon napokban lön a somaskok szerzetének alapítója, kik a legszigorúbb önmegtagadást gyako­*) Kisfaludy Sándor. Maga a protestáns Gyulai Pál is igy ir: Legrégibb lyrai köl­teményeinkben, melyek alkalmasint még régibb idők viszhangjai, a katholicismus és király­ság fejezik ki a magyar hazafiság eszméit. Szűz Mária, Magyarország védasszonya, vallá­sos és hazafi cultus tárgya egyszersmind. Képe leng a magyar zászlókon s a hazafi, mint a Peercodex egyik költeménye bizonyítja, úgy sóhajt fel hozzá, mint a ki az ellenség meg- nyomorítója, a királyok jó tanácsadója, magyarok mogoltalmazója. Szent István és László nemzeti védszentek, a keresztyén hit és nemzeti dicsőség hősei. Szent István jobb keze, Jmely a keresztyénséget és monarchiát megalapította hazánkban, vallásos és nemzeti ereklye, melyet szent ének magasztal. Szent Lászlót a Peercodex éneke mint szentet és hőst di­csőíti, a Szentháromság szolgáját, szűz Mária választott vitézét, mint deli termetű és oroszlánszívű lovagot, kegyes királyt, ki két országban tündöklik, Magyarországon és mennyországon. E két országért lelkesül a magyar hazafi, isten választott népének hiszi nemzetét s a magyar korona, mint az isteni pártfogás, királyi jog és nemzeti szabadság jelképe, földi és mennyei hazájának összekötő kapcsa. A tizenhatodik században a Pro­testantismus megrontja mind a hit, mind a hazafiság egységét. Idegenek tolulnak be ke­letről, nyugatról, s a magyar birodalom darabokra szakad. A katholikus a német, a pro­testáns a török pártot képezi, de szive mélyén mindenik magyar s vallásos és hazafiui indokok vezérlik. Mindenik siratja az ország romlását, isten büntetésének tartja, melyet a nemzet bűnei idéztek elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom