A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Dezsényi Miklós: Komárom és Esztergom szereplése a Magyar Tanácsköztársaság Honvédő Háborújában
tevékenységéről május 30-án 11 h 30-kor a Hadihajós főparancsnokság a következőket jelentette: „Ma reggel 1 h. 30-kor a „Szamos”, „Komárom” és „Fogas” a hadsereg- parancsnokság által elrendelt akcióhoz (tehát csak a Szobnál megindított hadműveletekhez) kifutottak. Szentgyörgymezőnél támogatták az átkelést a Garamon, azután Esztergomba mentek. Párkánynál tüzérség nincs felállítva. 8 h-kor a „Szamos”, „Komárom” és „Fogas” Esztergomnál a cseh állásokat tűz alatt tartják.” Érdekesnek mondhatók a hadseregparancsnokság 31-én kiadott intézkedései, amelyek között elrendelte, hogy a Garamon átkelt vörös csapatok a hadműveleti célok elérése után folytassák a támadást. Ugyanakkor a párkányi kudarc következményeként kialakult bizonytalanság miatt elrendelték, hogy ezen a helyen a további támadást „egyelőre ne folytassák”. A párkányi támadás 30-i kudarca után a hadvezetőség attól tartott, hogy megtorlásként ugyanezen a helyen cseh ellentámadás fog bekövetkezni. Ezért a hadseregparancsnokság elrendelte, hogy az egész vörös dunai hajóraj esetleges cseh átkelési szándék csírájában való meghiúsítására Esztergomban összpontosíttassék. Erre vonatkozólag a hadseregparancsnokság hadműveleti naplója május 31-én a következőket mondja: „Tekintettel a párkányi eseményekre (az átkelés meghiúsulására) az egész hajóraj, kivéve a déli demarkációs vonalon álló egységeket, Esztergomba irányí- tandók az 1. dandár rendelkezésére.” Amikor azután a Vörös Hadsereg június 1-én a Párkány elleni „hivatalos” támadást megkezdte, ez már valóban tervszerű kiegészítő része volt a párkányi térségben folyó hadműveletnek. Az itteni eseményekkel kapcsolatban tudjuk, hogy már az előző napon a „Szamos” vörös monitor az időközben a párkányi oldalon állásba vonult cseh ütegeket tüzérségi tűzzel elhallgattatta. A csehek a párkányi templom tornyában is géppuska tüzelőállást rendeztek be, ahonnan azonban a tüzelő géppuskát az esztergomi hídfőállás géppuskái elhallgattatták. A június 1-i támadást a Bandl-féle budapesti vörösőr alakulatnak a hídon történt előrenyomulása vezette be. Az átkelt vörös csapatok további harcait egy a párkányi pályaudvarra berobogó páncélvonat tüzérségi és géppuska tüzével hatásosan támogatta. A cseh csapatok Muzsla felé vonultak vissza, ahonnan a vörös csapatok kemény harcban kiverték őket. A Vörös Hadsereg Parancsnokság június 1-én kiadott sajtójelentése a következőket mondja: „A Dunától egészen a Hernádig álló összes cseh erőket szárazföldi, vizi és légi erőink vállvetett összműködéssel az egész arcvonalon megverték. Győzelmes csapataink üldözik a hátráló ellenséget. Csapataink az Ipoly vonalát egész hosszában átlépték és az Ipoly torkolatának környékéről biztosításainkat egészen a Garamig toltuk előre. Több száz fogoly, több löveg, számtalan géppuska és nagymennyiségű fegyver és lőszer a zsákmány. Ezen fényes győzelem kivívásában egyformán kivették részüket vidéki, nemzetközi és fővárosi csapataink, melyek egymást felülmúló bátorsággal, forradalmi lendülettek, példaadó kötelességtudással harcoltak.” 96
