A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában

b) a béresgazda, aki hozzájuk hasonlóan cselédje a földbirtokosnak, — de az ő kezében már „hatalom” volt addig is, hiszen parancsolt a béreseknek és talán botot is hordott magával (mint ahogy majdnemálta- lában így volt) — megelőzi őket: saját családjának osztja ki az egész birtokot s elkergeti nincstelen társait;

c) a tanácshatalom nem engedte, hogy rendelkezéseiből a közösség rovására egy család húzzon hasznot ;

d) a földbirtokos fia, Stern Jenő vörös őrséggel, belügyi kiküldöttel, megyei megbízottal jelenik meg Cséven.

Kuriózumként említsünk meg egy másik jegyzőkönyvet is mely szerint Zsiga Zsigmond esztergomi, Kossuth L. u. 45 sz. a. lakos az öreghegyaljai dűlőben levő 2 hold parlag szőlőjét felajánlotta hadirokkant vagy hadiözvegy számára. (627/1919)

A lakosság ellátása

Az üzemek államosítása, a nagybirtokok szocializálása, a közigazgatás átszervezése mellett súlyos gondot okozott a proletárdiktatúrának a közellátás biztosítása. Mint említettük, az ezzel foglalkozó, megmaradt iratok száma a legnagyobb.

Bármennyire is kifosztott volt a vesztett háború után az ország, vidéken, így Esztergomban is volt annyi élelem, amennyi a helyzethez képest fedezte a lakosság ellátását. Ebből a szempontból magasan jobb körülmények között vívta harcát a magyar proletariátus, mint az orosz. Még a főváros ellátottsága is jobb volt, mint például Bécsé.

A szervezés megindulásának nehézségeire rávilágít a közélelmezési bizottság április 7-i jelentése a végrehajtóbizottságnak. Közli a bizottság, hogy amennyiben nem kapják meg sürgősen a már előbb kérelmezett lisztmennyiségen kívül az 50 q zsírt, 3 vagon cukrot és 60 q petróleumot, a közélelmezés vezetését tovább vállalni nem tudja. Tudatja, hogy Zala és Veszprém megyében — értesülése szerint — vannak fellelhető élelmiszer források. (573/1919)

A szűkös körülményeknek megfelelően „konkrét” a válasz is. „Az élelmezési cikkek beszerzési forrásának felkutatása s az azokkal való közvetlen érintkezés a közélelmezési bizottság feladata. . . ”

A közélelmezési bizottság becsülettel meg is tesz minden lehetőt. Számos útiszámla, rendelvény mutatja, hogy megbízottai Pesten, vidéken egyaránt kutattak élelem után. Az 576/1919. sz. irat szerint Löwinger Vilmos marhakereskedőt — a beszerzési ügyosztály felügyelete és ellenőrzése alatt — megbízzák 40 db szarvasmarha felvásárlásával. Mellé Klein Gyula bevásárlót, Kindlinger Mátyás bizalmi férfit és Vaczula István kocsist osztják be.

Lóhúsmészárszéket is állítanak fel s tervbeveszik egy kisebb szabású virsli, szafaládé, pariser gyár létesítését. (1116/1919) Ez nagy szó volt,

20