A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában
tik, hogy a gyűlések a munkás- és katonatanács éltetése közben, mozgalmi dalok éneklése mellett fejeződtek be. A jelentések, névsorok, jegyzőkönyvek mutatják, hogy a munkás- tanácsokba helyenként bevették a régi elöljáróság egyes tagjait. Ritka kivétel volt, ahol az addigi jegyző ne kapott volna helyet a tanácsban. Az elkergetett jegyzők helyébe megszállt területről menekült jegyzőt alkalmaznak, többnyire a csehek által megszállt párkányi járásból valókat. A Sárisápon beválasztott Gilicze József viszont a Fogaras megyei Yojta községben működött azelőtt, mint körjegyző. Nem egy iratból kiviláglik, milyen tiszteletben tartották a dolgozók akaratát. A megyei munkás- és katonatanács végrehajtóbizottsága március 27-én hozott egyik határozatában ez áll: „A bajnai jegyzői teendők ellátásával, a hivatal vezetésével Meszlényi Béla tokodi helyettes jegyzőt bízzuk meg.” Még aznap táviratban tiltakozott a bajnai VB. „Tokodi segédjegyző, Meszlényi táviratozott bajnai jegyzőnek, hogy hivatalt 29-én átveszi. Kinek intézkedésére történt ez? A bajnai munkás- és katonatanács a község nevében Sztankovics jegyzőt kívánja meghagyni a bajnai hivatalban.” 28-án egészen más hangú a megyei határozat: „A bajnai munkás- és katonatanács mellé, az írásbeli teendők elvégzésére, a direktórium és a helyi tanács informálására, a rendeletek végrehajtása terén leendő közreműködésre és segédkezésre Sztankovics Endre volt csévi jegyzőt. . . rendeljük ki.” Április 6-án a betegszabadságát töltő Balogh János nyergesujfalui jegyző kérvényt ír a megyei direktóriumnak: „Tudom, hogy a t. Direc- tórium a községi néptanácsok mellé az irodai munkák végzésére a kirendeléseket most eszközli, és mivel én mielőbb óhajtanám becsületes munkámmal a Tanácsköztársaságot szolgálni — kérem tehát, hogy engem Bajna község néptanácsához kirendelni kegyes legyen.” Mi a válasz? „Közli ez alkalommal a Direktórium az Elvtárssal, hogy a községi ügyek intézésére senkit sem rendel ki és nem oszt be. Minden község maga választja ki azt az egyént, akire az írásbeli ügyek vitelét bízza. Ilyképp nagyon helyesen tenné az Elvtárs, ha a kereseti alkalmaknak maga néz utána és amennyiben támogatásra lesz szüksége, annak kieszközlése érdekében az adandó konkrét esetben forduljon újból ide.” így vált gyakorlattá a tanácsok hatásköré szabályozó rendelet szelleme: ”... csak azokat a tanácsokat és direktóriumokat ismeri el ideiglenesen is, amelyeket a forradalmi proletariátus többsége választott meg.” (Az alakulásra vonatkozó összes iratok 3/1919. sz. alatt találhatók.) E rövid áttekintésből is látjuk, hogy a tanácsok példátlan rövid idő alatt teljesítették legfőbb feladatukat, a hatalom és az igazgatás átvételét. Jóllehet, az új hatalmi szervekbe kerültek be a régi világhoz húzó elemek is — hiszen nem volt máról-holnapra megoldható, hogy pl. a 11
