A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Orbán Sándor: Az esztergomi érsekség a proletárdiktatúra ellen és az ellenforradalom felülkerekedéséért
első pillantásra látható, hogy a januári futás, azért vált júliusra fogadtatássá, mert közben a proletariátus jutott hatalomra Magyarországon. Esztergom várakozása augusztusra valósággá vált. Az imperialista antant-hatalmak fegyveres csapatai leverték a magyar Tanácsköztársaságot és védnökségük alatt, nemcsak a volt uralkodóosztályok, de az egyház is visszaszerezhette „intézményeit” és hatalmát, * A kegyetlen terrorban fogant ellenforradalmi rendszer a „keresztény és nemzeti megújhodás” jelszavát írta vezérlő zászlójára. E jelszó, e program jegyében rendezte a korábbi időket is megszégyenítő reakciós módon az állam és egyház viszonyát is. Alig pár nappal a Tanácsköztársaság leverése után már közölte a Friedrich-kormány kultuszminisztere, hogy máris intézkedett a volt Tanácskormány által kiadott egyházi vonatkozású mindennemű rendelkezések adminisztratív úton leendő legsürgősebb hatálytalanítása iránt.”66 Augusztus 18-án e kormány következő kultuszminisztere már oda nyilatkozott, hogy az „egyház és állam közti viszony tekintetében az 1918. évi október 31-e előtti jogállapotot helyreállítottnak” tekinti.67 Méltán írhatta, Csernoch válaszában, hogy „szíve minden melegével üdvözli” a minisztert és „isten áldását kéri munkájára”. E rendelkezések alapján gyors ütemben lezajlott az egyházi vagyon, iskola visszavétele, a kötelező hitoktatás, a különböző feudális eredetű szolgáltatások újbóli bevezetése, a főpapok, Esztergom közjogi funkcióinak visszaállítása, a katolikus sajtó, párt- és tömegszervezetek újjászervezése. Jellemző, hogy a helyzet gyökeres megváltozása folytán Esztergom csakhamar levette napirendről a számára megnehezült időkben oly nélkülözhetetlennek mondott katolikus autonómia kérdését is. amelyet egyébként a pápa már korábban elítélt az egyházi vagyon tulajdoni státusának megváltoztatása miatt. Országos autonómia helyett most csak a „hitközségi autonómia építését kívánja a püspöki kar”68 Ugyanakkor okulva a forradalmakból, Esztergom új, az egyházi vagyont védő tulajdonjogi változtatásokat tartott szükségesnek, miért is javasolta, „hogy ahol lehet a katolikus ingatlanok az amerikai minta szerint egyes személyek, vagy társaságok nevére telekkönyveztessenek.”69 Látnivaló tehát, hogy Esztergom már az ellenforradalom első napjaiban, heteiben újra visszanyerte hajdani csillogását és szerepét. Ismer66 Vallás és közoktatásügyi minisztérium ein. 1919/4816 idézi: Az ellenforradalom liatalomrajutasa és rémuralma Magyaroi-szágon 1919—21. szerk. Nemes Dezső. Szikra 1956. II. kiadás 123 1. 67 Esztergomi Érseki Levéltár 2336/1919. A kultuszminiszter levele az egyházi főhatóságoknak. 68 Püspökkari Értekezlet jkve. 1919. aug. 22. 69 Püspökkari Értekezlet jkve. 1919. aug. 22. (Hogy ezek a változtatások nem történtek meg, annak tudható he, hogy Esztergom nem látta veszélyeztetettnek az egyházi vagyon biztonságát.) 8* 115
