Emlék-könyv az esztergomi főtemplom 1856-diki augustushó 31-dik napján (1856)

Ajtatosság-Gyakorlatok - Könyörgés boldog kimulásért

84 hogy anyaságodnak jóvoltát érezhessem, kiváltképen akkor, mikor halálos ágyamban az utolsó szorongatások fognak el; mikor a halálnak hideg verítékei halavány ábrázatomon lefolynak; mikor az incselkedő gonosz lelkek leselkednek körülöttem, hogy lelkemet a kárhozatra vezessék. Leginkább akkor el ne hagyj, mikor megmerevedett nyelvem szent nevedet, lelkemnek erősségét, többé ki nem mondhatja; mikor beesett homályos szemeim ezt a te sz. képedet többé nem láthatják, sem erőtlen karjaimat segítségül hívásodra többé föl nem emelhetem; mikor szegény lelkem testemtől elválik, és félelemmel és reszketéssel telve szent Fiadnak Ítéletére megjelenik: akkor mutasd anyának magadat hozzám szentséges Szít* Utária ! haldoklóknak egyetlenegy vigasztalása! segítsed kimúló lelkemet e világi nyomorúságból az örökkévaló boldogságba, hogy ott veled s tisztelőiddel együtt imádhassam szent Fiadat Jézus Krisztust mindörökön örökké. Amen.