Emlék-könyv az esztergomi főtemplom 1856-diki augustushó 31-dik napján (1856)
Történetiek - 8. Néhány emlékezetreméltó történet az Árpádház utolsó századából
28 * %' •,, • ván, égetvén. Rettenetes nap volt ez, Esztergom legszomorubb napjai közé tartozik. A tatárok megkisérték az esztergomi sziklavár ostromlását is, de Simon vitéz erős katonái által szétüzettek, s a vár főidét tatár undokság nem fertőztetlxeté meg. Szétriadván a tatárok az esztergomi sziklavár falai alól, a nagy csapás esztendei után IV. Béla, ki Esztergomot igen szerété, mindent elkövetett, bogy a város előbbi jóllétét ismét visszanyerje. Ugyanazon czélra törekedett az új érsek Yancsay István is. Ez első Magyarország azon főpapjai közt, kik valaha kardinálisok lettek. Néhány évre a tatárjárás után keletkezett A remete sz. Pálról nevezett szerzetes rend. Minthogy esztergomi kanonok volt e jeles magyar rendnek alapítója, s pedig Esztergom vidékén: erről is illik megemlékeznünk. Boldog Eusebius esztergomi születésű, fiatalkorában lett esztergomi kanonok : 4e-szive mindig a remete élet után vágyott. A Pilis-hegység völgyeiben ekkor sok istenfélő remete tartózkodott. Ezek, ismervén Eusebius kanonok jó szivét és hajlamát , őt Esztergomban sokszor meglátogaták,
