Emlék-könyv az esztergomi főtemplom 1856-diki augustushó 31-dik napján (1856)
Történetiek - 7. A keresztes hadak vitézei Esztergomban
20 ván a Duna mentében jöttek a vitézek. Különösen fölemlíttetik, miszerint 1147-ben II. Géza királyunk s Feliczián érsekünk korában VII. Lajos Franczia király az esztergomi várban volt. Akkor született a királynak egy kis fia, s a franczia király lett keresztatyja a magyar királyi kisdednek. Később 1173-ban a párkányi vár alatt megérkeztek Bánfi Lukács idejében az austriai fejedelem Henrik, III. István királyunknak ipa, és a szász fejedelem. De ekkor Esztergomban nagy szomorúság volt, mert épen akkor halt meg III. István király, kit ipa már nem talált életben. A hires I. Fridrik császár is, kit hosszú vörös szakálla miatt vörös szakállu Frid- riknek neveztek, a szent földre utaztában 1190-ben III. Béla király és Job érsek korában szintén meglátogatá az esztergomi várat. A császár igen hires férfiú volt, különösen öregebb korában. Megérdemlette tehát, hogy a magyarok megtiszteljék. A magyar királyné elefántcsonttal ékes széket, aranyos ágyterítőt s czifra sátor-szőnyeget adott a császárnak: III. Béla pedig, Job érsek s több magyar urak a várkapunál fogadák őt.
