Emlék-könyv az esztergomi főtemplom 1856-diki augustushó 31-dik napján (1856)

Történetiek - 1. A keresztény hit kezdetete Esztergomban

2 számmal kiásott régi romai pénzek s egyéb kő-emlékek nyilván hirdeti k; már pedig a romai telepítvényeken s katona-csapatokban mindenütt • sok keresztény volt, különösen egy pár száz esztendőre Krisztus Urunk szü­letése után: tehát nem lehet kételkedni, hogy e környéken is voltak keresztények, mielőtt őseink Ázsiából ide költöztek. Noha pedig ké­sőbb a keletről nyugat felé költöző vadnépek főldulásai a városokat falukat, s az ezekben lakó keresztényeket is kipusztíták: nem feled­kezett meg mégis e környékről a jó Isten küldvén más hithirdetőket, kik az evangélium magvát újra elhintették. Magyarőseink Krisztus születése után 893 körül e földön végkép megtelepedvén, még nem ismerték az édes Üdvözítő hitét; itt kezdék azt megismerni, fölvenni, követni. A magyar fejedelmek sorának kezdője Árpád, s utána még kettő, tudniillik : Zoltán és Taksony még megmaradtak őseik pogány hitében: de a negyedik, tudniillik Géza már fölvette a keresztény hitet. Géza fejedelem volt az, kinek Esztergom régi dicsőségét kö­szöni; mert Géza választó fejedelmi lakhelyül e várost. A történetírók fóljegyzék, miszerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom