100 éve született Dr. Marczell István - Kolos füzetek
Pista bácsit nagyon tiszteltem. Sajnos mikor megismerhettem, már az első ictusán túl volt. Egy átlagos nap úgy zajlott, hogy mi bejártunk 8-ra dolgozni. Pista bácsi Vi 9-re jött. Volt egy nagy karosszéke. Leült, rágyújtott, Vilma néni hozta a kávéját és beszélgetni kezdtünk. Tegezett mindenkit, és sokszor személyes dolgokat is kérdezett. Végtelenül közvetlen, barátságos ember volt. Kávé után nagyvizit, majd elmentünk a műtőbe. Emlékszem az első napon, amikor bevezettek a műtőbe megdöbbentem azon, hogy a mennyezet feketére volt festve. Megkérdeztem Pista bácsit, hogy nem ijeszti meg ez a betegeket ? ? Eddig még senki sem észrevételezte - mondta. Közben tolták be a beteget, aki felkiáltott: „Jézus Mária fekete a plafon!” Akkoriban naponta csak 1 műtét volt. Marczell főorvos úr 1 óra körül távozott és számunkra akkor indult a szakrendelés. Dr. Nagy Ferenc: Cibula Mária: Kisnővérként 1965-ben kerültem Marczell főorvos úr osztályára gyakorlatra, majd amikor végeztem véglegesen ide helyeztek. Sok főorvossal dolgoztam később is, de hozzá hasonlóval nem találkoztam. Ügy viszonyult mind a betegekhez, mind hozzánk dolgozókhoz, hogy az osztályon családias volt a légkör. Karácsonykor süteményeket hozott nekünk. Nem operált meg minden prosztatást, akit viszont megoperált az gyógyult. Lokálban műtötte a vesét! A műtétek előtt keresztet vetett és imádkozott. Agyvérzése után erőtlen lett a karja és a lába, de speciális széket csináltatott és még operált. Minden vasárnap templomba ment és utána bejött az osztályra. A folyosó tele volt a rajzaival. Remekművek voltak. Sajnálatos kórházi hagyomány, hogy az újságból tudta meg: állását megpályáztatták 19
