Ápolónők Napja 2014. - Kolos füzetek

né válik, az orvosok, ápolók hősies erőfeszítése ekkor már kevésnek bizonyul, hiszen nincs kötszer, gyógyszer, élelmiszer. A bukás után Kossuth emigrációba kényszerül. Zsuzsanna családjaival (négy asszony és kilenc gyermek) menekülni kénytelen. Útközben meghal a másfél éves kisfia, Rudolf. Nagyváradon orosz fogságba kerülnek. Az oro­szok távozása után osztrák fogságba esnek. Az osztrákok arra kényszerítik a családot, hogy visszamenjenek Pestre, ahol közel fél évig tartják fogva őket. Kossuth Zsuzsannát hazaárulással vádolják. Végül is osztrák katonatisztek állnak ki mellette, akiket magyar honvéd­kórházban ápoltak a szabadságharc alatt. így felmentik az első országos fő­ápolónőt. Valamivel később nevelőintézetet is nyit, amelyben a magyart, a történelmet ő tanítja, a hazaszeretet érzését plántálva tanítványaiba. Az oszt­rák hatóságok sorozatos zaklatása miatt 1851 augusztusában már attól is el­tiltják, hogy kosztos diákokat tartson. Mindezek ellenére az ötvenes évek ele­jén Kossuth Zsuzsanna részt vesz egy összeesküvés előkészítésében. Miután lelepleződik a szervezkedés Kossuth Zsuzsannára ismét börtönbüntetés vár. Az összeesküvés vádját szerencsére nem tudják rábizonyítani. Azzal a felté­tellel helyezik szabadlábra, hogy a Kossuth család valamennyi itthon maradt tagja elhagyja a Habsburg Birodalom területét, ezért megkapják az engedélyt az Amerikába történő kivándorlásra. 1853 tavaszán érkeznek meg New Yorkba. Az emigránsok közül sokan a család segítségére lettek volna, de Zsuzsanna önérzetesen visszautasítja a felajánlott segítséget: „Nem azért jöttünk ebbe az országba, mert itt rokon- szenvre számítunk, hanem azért, mert dolgozni akarunk.” Itt is csipkeverő műhelyt nyit, ruhavarrást vállal. Fáradhatatlanul dolgozik a gyermekeiért, hogy örökségül hagyhassa rájuk a kis üzemet. A lányait is munkára, önálló­ságra neveli. A sok megpróbáltatás, küzdelem ekkora már aláássa egészségét, tüdőbetegsége régóta kínozza, elfogy a maradék életereje, s 1854. június 29- én meghal. New Yorkban temették el Magyarország első országos főápoló­nőjét, akinek hazaszeretete, erkölcsi tartása, önzetlensége, humánuma példa lehet a mai kor számára is. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom