Ápolónők Napja 2004.
6 Ápolónők Napja 2004. nevetett irgalmas nénéknek mindazon javadalmak mellett, feltételek és kötelezettségek alatt melyek az eddigi kórházi ápoló állásához kötve palának — mégis azon megjegyzéssel, hogy nem örök időre — átadni rendeltetik, felhatalmazjatik elnök polgármester úr, hogy Papp János kórházbizottsági elnök és dr. Helcz Antal tiszti főügyész urakkal egyetértőleg a szerződést nevezettekkel megkösse, és az apácák bevezetéséről és elhelyezéséről gondoskodjék. ” Ezt a döntést a képviselő testület augusztus 7-én elfogadta. 1879. november 11-én írták alá a Szatmári Irgalmas nővérekkel a szerződést, mely 15 pontból állt. A rend kötelezte magát, hogy a 30 ágyas kórházban 3 apáca állandóan az épületben tartózkodik. A nénék magukra vállalták a szegényházi emberek élelmezését is. Ezért a város naponta és fejenként 20 kr.-t fizetett. A szerződés 30 évre szólt, 1909. szeptember 30-ig. Kikötötték, hogy ha a lejárat előtt nem mondják fel, újabb 10 évre érvényessé válik. 1838 —1900 között a kórház állaga olyan mértékben leromlott, hogy elékerülhetetlenné vált egy új kórház építése. A régi kórház első igazgatója Lőrinczy Rezső volt. Őt követte ezen a poszton a nemzetközi hírű orvos-botanikus Feichtinger Sándor, aki már elindította a megvalósulás felé az új kórház építésének ideáját. Mátray Ferenc csak rövid ideig irányította megbízottként a kórházat, de már intenzív munkát fejtett ki az új kórházépítés szervezésében. 1895-ben került Esztergomba Gönczy Béla, akinek sírkövére 1933-ban méltán írták a jelzőt: a Kolos kórház életre hívója. Természetesen a kórházépítéshez már a XIX. században is pénzre volt szükség. A legfőbb adományozó Vaszary Kolos bíboros hercegprímás volt, akiről hálából az intézményt Kolos Kórháznak nevezték el. A jelentős adományozók neveit márványtáblán örökítették meg, mely ma is látható a reumatológia épületében. Az új kórház építését 1900. július 10- én kezdték meg, és 1902. január 6-án költöztették át a régi szegényházból a betegeket. Az építés és a felszerelés költségei 280 ezer koronára rúgtak. A kórház tervezője Bobula János, építője Pfalcz József vállalkozó volt. A régi kórház 48 ágyával szemben az újban 8o ágyon kezdődött meg a gyógyítás. Az igazgató főorvos munkáját — aki a kor elfogadott hagyománya szerint sebész volt — dr. Vándor Ödön és 5 nővér valamint 3 cseléd segítette. Göncsy Béla sírja a Belvárosi temetőben
