Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)
BŐbbi pénz is korábbi veretű volt 1242-nél. Az aki a tatártól ▼aló féltében elrejtette ókét,kétségtelenül Esztergom romjai közé temetkezett; az ismeretlen nevű hétszáz év elótti esztergomi asszon? /mert a kicsiny gyűrű nó kezére vall/ többé már nem kereste fel szegényes kínosét. Haláléikor Térben áztak a tatár szablyákl III. Esztergom maradék polgárai felköltöznek a Várhegyre 1242 - 1256 Alig ronult el a tatársereg, a büszke királyi Táros kevéske megmaradt polgára felmenekült a Várhegyre, a Simon ispán- ▼édte fellegrár bástyái mögé. S hadd emlékezzünk egy szóval Simon ispánról is, e legendás katonáról! Fegyverténye, Esztergom megrédése a tatár ellenében, páratlan. Hazánk akkori várai és városai közül, a mocsarakkal védett Székesfehérváron s a kőfalakkal vértezett pannonhalmi erődtemplomon kivül, Esztergom vára volt az egyetlen, a- mely visszaverte a tatárhordát! Simon ispán, mint említettük, nagy nénjét, Tota asszonyt követve, Bertrand nevű fivérével együtt , 122o körül a spanyolföldi Aragóniából költözött Magyarországra. Családjuk, jó szolgálataik jutalmául az esztergom-megyei Bajót s a sopronmegyei nagymarton falvakat kapta királyi adományba . Innen azután ivadékaikat Hagymartoniaknak, vagy Bajótiaknak nevezték. Simon ispán, II.Endre király nyugati határvédelmi telepítései során, 1223-ban a sopronmegyei Höjtökört is megkapta . 1232-ben győri megyeispánként II.Endre vatikáni követe volt.Az 1242 évi esztergomi hőstett után, 1248—ban hallunk róla utoljára» IV.Béla király, követeként őt küldi a Lyonban időző pápá - hoz. Történeti és régészeti adataink azt mutatják, hogy Simon ispán volt a UV.században elpusztult - Simon és duda tiszteletére szentelt - bajóti vár s a mai napig álló bajóti templom é- pitője.- 8 -