Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)
2o JEGYZETEK 1/ Esztergom második megalapításának 1256. december 17.kelt okleveléről később esik szó. 2/ A H-XIII. századi E0ztergomra vonatkozó fontosabb forrás - munkák: Balogh Albin: Esztergom középkori helyrajzáról. Esztergom évlapjai, 193o. évf. Balogh Albin: Németek és franciák Szent István korában a magyar fővárosban. Katholikus Szemle, 1944. évf. februári szám. Dercsényi Dezső-Zolnay László: Esztergom: Budapest, 1957« Domanovszky Sándor: A harmincadvám eredete. Budapest, 1916. Genthon István: Esztergom műemlékei,I.kötet.Budapest, 1948. Gerevieh Tibor: Magyarország románkori emlékei.Budapest,1938. Huszár Lajos: Szent István pénzei. Szent István Emlékkönyv, II.-ötét, Budapest, 1938. Lépőid Antal: Az esztergomi várhegyen folyó régészeti kutatások történeti vonatkozásai. Esztergom évlapjai, 1934. évf. Lépőid Antal: Az esztergomi vár története. Esztergom évlapjai, 1936. évf. Lépőid Antal: Szent István király születési helye. Szent István Emlékkönyv II.kötet, Budapest, 1938. Lépőid Antal: Esztergom régi látképei. Budapest, 1944. Pleidell Ambrus: A nyugatra irányuló magyar külkereskedelem a középkorban. Budapest, 1925. Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. Századok, 1934. évf. Schünemann Konrád: A középkori Esztergom. Esztergom évlapjeú* __193o.évf. __ S inka István: Magyarország árpádkori fő és székvárosa, Esztergom évlapjai, 1936. évf. Várnai Dezső: Az esztergomi vár kőfaragójelei. Építészettörténeti és elméleti közlemények. 3.szám.1954.é. A vár s a város - 135o-ig terjedő - középkori múltjára vo - natkozó oklevélgyűjteményt Knauz Nándor és Dedek Crescene Lajos Monuments ecoleslae Strlgoniensls c. I-III. kötetes munkája tartalmazza. 3/ így az 1147. óvi kereszteshaddal Esztergomon keresztülvonuló Odo de Deogilo feljegyzi, hogy a Duna számos ország kincsét hordja össze Esztergomban. 4/ Anonymus, a Névtelen jegyző személyéről l.t Szilágyi Lóránd: Az Anonymus-kérdés revíziója. Századok, 1937.évf. - Geréb László: A magyar középkor költészete. Budapest /év nélkül/— Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta speciosa. Budapest,1945. 5/ Sebestyén Gyula: A regösök. Ethnographia, 19oo évf— Kálmány Lajos:Nagyboldogasszony,ősvallásunk istenasszonya.Bpest,1885.
