Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)
- 12 az esztergomi Várhegy északi romcsoportjának s a Széchenyi tér nyugati oldalának feltárására, - ágy véljük, hogy királyaink Szent Istvántól III. Béla koráig itt a polgárvárosban, az ágynevezett Királyi-városban, - a Szent Lőrinc utca, Zalka Máté utca, Sissay utca, Plébánia utoa által bezárt félkörá dunamen- ti városban - tartották székhelyüket és csak a Hl. század végén, III. Béla palotaépitkezése után költöztek fel a Várhegyre. A régi királyi káriát Íróink a város szivében álló későbbi Szennyepalotájával azonosítják, amely csak 119o táján került magánszemély, Szennye ispán birtokába.' /Későbbi tulajdonosai : 127o körül Csák nembeli Ugrin tárnokmester, 1273-tól a budai vár felépítésében érdemet szerzett Walter budai és komáromi lupán , 133o—tói Csór nembeli Tamás főajtónállómester; ennek örökén a XIV.század végén kerül a garamszentbenedekl konvent birtokába./11/ A Várhegy eszerint a XII.század végéig az érsek s a káptalan kizárólagos tulajdona volt. /Az érseki Vízivárost 1329 - ben ruházta fel önálló vároBjoggal IV.Béla király./ Akkor a- zonban, amikor III. Béla, majd Imre király végleg a várhegyi palotába költözött, az érseki tulajdon kizárólagosságának csorbítása pótlásaként, a királyok egyre több és több esztergom-vá- rosi jogot és területet adtak át az egyháznak. A tatárjárás után áj helyzet adódott. Alig ért haza, a dalmát partokról a király, az orszá - got áj tatárjárás hire ejtette rémületbe, b tartotta kétségben éveken át. Esztergom kővárának nagy tanulsága állt Béla király előtt akkor, amikor országszerte megkezdte a kővárak építését. Győrnek, Zágrábnak a váron kivüllakó polgárait sietve betelepítette a védelmet nyújtó várakba. A budai Várhegyen 1242-55 között »ároserődöt épített b ide költöztette fel a felper zselt Pest s a régi Buda /ma Óbuda/ polgárait.12/ Esztergom város maradék népe is a Várhegy kőfalai között kért és kapott menedéket.
