Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
2.) egybeépített s a második világháborúban súlyosan megrongálódott vízivárosi r. kát. plébániatemplom homlokzatán, térformáiban. A két homlokzati torony által közrefogott domborúan előrehullámzó közép-homlokzat Magyarország egyik legszebb barokk templomának, az egri minoriták templomának közvetlen előzménye. 1728—38. között épült. A Víziváros ódon kis házacskái közül az Óvoda u. 6. sz. épület nemcsak az udvarán áthaladó régi bástyafalról, hanem arról is nevezetes, hogy 1784 és 1790 között e házacskában írta élete főművének, a Magyarország kritikai történetének jelentős részét Katona István történetírónk. A Prímási palotát mai formájában Lippert József (1882) alakította ki. Egyrésze a XVIII. századi jezsuitakolostort foglalja magában. Az épületet egyházi jelentőségén túl, fokozott értékűvé teszi az, hogy benne nyert elhelyezést a Prímási levéltár, a Simor könyvtár s a Simor János alapította Esztergomi Keresztény Múzeum. A palotával szemközt a régi, egyemeletes »Kis prímási palota« egyszerűségében a magyar klasszicizmusnak tán legszebb és legtisztább esztergomi képviselője. A Prímási palota előtti Dunapart, a József Attila téren álló Mattyaszovszky-bástyától le a Berényi Zsigmond u. 20. sz. alatt álló középkori Veprech-bástyáig, egységesen őrzi az érseki Víziváros régi dunai bástyáinak -nyomvonalát: ma már Magyarország egyetlen, utolsó megmaradt dunai bástya- rendszere. A Dunaparton az Esztergom 1(>83. évi felszabadítását kivívó Sobieski János lengyel király emlékműve áll. A viziparti báslyarencisztr legészakibb pontja (Eszltrgomnől a Duna délről észak felé folyik) a középkorban Veprech- toronynak mondott régi Vízvár. A félkörű bástyatoronyban fakadó melegvízű források ma a városi vízmű hozamát szaporítják, valaha azonban — egy XV. századi építési vizi- emelőgép segítségével — a fellegvár vízszükségletét elégítették ki. A XV. századi eredetű vízvezetéknek egyik, a múlt században megújított aknája a vízparti bástya s a várhegyi felső kerekbástya közt máig járható. A Várhegy alján tovább haladva, Szentgyörgymezőre jutunk. A falusias városrész barokk temploma a XVIII. század21
