Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
azokra az elevtemült hazaárulókra, akik a csehszlovák intervenciós csapatok kezére akarták játszani Esztergomot. A város régi hatalomjelvényei közül a városi joghatóság pallcsjoga hirdetőjét, a ma is a Városháza erkélyére illeszthető pallos-tartó kart és pallost, a város XVIII. századi Jus- titia-szobrát s az esztergomi hóhér kivégző pallosát jelenleg az esztergomi Balassi Bálint nevét viselő múzeum őrzi. Kiemelkedő hazai barokk alakítás a Városi Tanács szomszédságában (Bottyán János utca 3.), a volt Megyeháza — előbb Török tábornok, majd Szerdahelyi-féle ház — épülete. 1747-ben Török tábornok megrendelésére talán Mayerhoffer András építi — ugyanaz az építőmester, akinek a régi Pest egyik legkedvesebb barokk-épületét, a Galamb utcai Kriszt- házat köszönhetjük. A Bottyán János utca, a régi főutca egykori barokk-rokokó házai közül az 5. számú, az úgynevezet Meszéna-ház emlí- tésreméltó, míg a vele szembenálló egykori pálos, majd bencés székház egyemeletes épülete, mai állapotában csupán riasztó példája műemlékeink tönkretételének. Ma már csak az épület egy-egy belső téralakítása beszél egykori szépségéről. (Hasonló módon tették tönkre a XIX. század első feléből származó Packh-féle házalj, a Bazilika egyik vezetőépítészének maga tervezte kúriáját — Kossuth Lajos utca 42. —, valamint a Kossuth Lajos u. 13. alatti épületet, amely korábban a kurucérzelmű Sissay alispánnak háza, majd pedig neve« művészettörténészünk, Forster Gyula szülőháza volt.) A Bottyán utcában álló Ferences-templom a XVIII. században épült. Az 170(1—1755. közötti építkezésekhez Bottyán János ellenfele, Kuckländer generális jelentős összegekkel járult, majdpedig mind Kuckländert, mind feleségét a címerükkel díszített — homlokzati oldalkápolnában temették el. A Bottyán utcai barokk-rokokó hangulatához tartozik még a Városi Tanács épületnek Bottyán utcai szakasza, amelyet 1779-ben iskolának építettek: óratornyát Schaden Lukács emelte. Ide számíthatjuk még a Bottyán utca folytatását képező Jókai utca 1. számú egyemeletes épületet. 1770—72. körül építette az Esztergom vármegyéi Sándor-család, később a bajnai és a bt dVvári Sáncior-PÍtfal i
