Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
másolók, betűfestőink, hímzőmestereink alkotásaiban, a kő- faragás, szobrászat, festészet emlékeiben, szót érdemelnek a középkori érsekségnek azok a szilárd gazdasági alapjai is, amelyeken e pompás, kápráztató, magaskultúra nyugodott. Tudjuk — egyházi szerző is írja —, hogy középkori Hazánkban a király után az egyház volt a legnagyobb birtokos. Az esztergomi káptalan századokon át szerezte meg növekvő földvagyonát. Az érsekség, más egyéb adományokon kívül, minden koronázás alkalmából újabb és újabb koronázási ajándékbirtokkal gyarapodott. Az esztergomi érsek magának a királynak, tehát a korai államjövedelemnek is tized- szedője. Az övé a királyi vámok, vásárjövedelmek, bányabevételek s a kamara hasznának a dézsmája. III. Béla korában az esztergomi érsek a királytól évi hatezer márka aranyat kap s a vertpénz tizedét. A középkorban az esztergomi főegyházmegye alá tartozik a veszprémi, győri, nyitrai, pécsi és váci megyéspüspökség: vagyis a hajdani Esztergom, Komárom. Pozsony, Moson, Sopron, Bars, Hont, Árva, Turóc, Liptó, Sze- pcs, Torna, Gömör s részben Nógrád és Nyitra vármegyék területe. De idetartozik még több mint száz, az ország különböző részén álló királyi kegyuraságú egyházi intézmény11. A felsorolt megyék dézsmajövedelme mind Esztergomot gyarapította. A hatalmas pénzjövedelmet, amely a Jagellók korára már messze túlszárnyalja az államkincstár jövedelmét, eleven erővé alakítja az érseki és káptalani uradalmaknak az a sokezernyi jobbágya, aki ezeken a birtokokon él. A középkori esztergomi érseknek külön nádora, kancellárja, külön egyházi nemessége, hadserege van. Az érsek a XV. században 1600 lovaskatona élén vonul hadba. Hyppolit idején az esztergomi érseki udvarban nem kevesebb, mint kétszázötven állandó udvari alkalmazott él. Csoda-e hát, hogy Bakócz érsek Corvin Jánostól megszerzi a Mátyás-kálváriát, Ulászlótól magát Esztergom királyi városát? Az érsekek egyébként a XIII. század végétől XIX. század végéig egyben örökös főispánjai is Esztergom megyének. Az első világháború befejezéséig, a trianoni békekötésig, az esztergomi főegyházmegye a világ egyik legnagyobb egyházmegyéje volt. Esztergom középkori fénykorát, csakúgy, mint az ország 1»
