Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei

Bornemisza Péternek azt a kötetét is, Volaterranus művét, amely az ifjú Balassi Bálint gyermekkori tankönyve volt.* A Balassa Bálint Múzeum, A Bajcsy-Zsilinszky utca 63. sz. alatti, egyemeletes barokk épület a XVIII. században vármegyeháza volt. Helyreállítása után a Balas­sa Bálint Múzeum költözött az épületbe. A múzeum alapját az 1896-ban alapított Esztergomvidéki Régé­szeti és Történelmi Társulat régészeti gyűjteménye alkotja. Ebbe olvadt bele Simor János bíboros érsek gyűjteményének régészeti anyaga, valamint az esztergomi bencés gimnázium régészeti gyűjte­ménye. A gyűjtemény 1950-ben állami tulajdonba került, s 1953 óta, mint a várostörténet régészeti múzeuma, Balassa Bálint** nevét viseli. Esztergom nagy egyházi gyűjteményei a középkor kultúrájának fényes emlékeit őrzik. A Balassa Bálint Múzeum anyaga ezeket kiegészíti, s az elmúlt évezredek és évszázadok anyagi kultúrájának emlékeit mutatja be. A hajdani ipar, kereskedés, földművelés, a mindennapi élet megannyi dokumentuma, gazdag fegyverrégészeti anyaga azokat az alapokat érzékelteti, amelyeken ez a magas kultú­ra nyugodott. Egykori megalapítói és vezetői — Knauz Nándor, Pór Antal, Récsey Viktor, Némethy Lajos, majd Balogh Albin - Esztergomnak és környékének őskori, ókori és középkori leletanya­gát gyűjtötték össze ebben a múzeumban. A gyűjtemény főként a felső-dunai táj őskori, valamint a középko­ri Esztergom anyagi műveltségét tükröző régészeti anyagával s jelentős török kori emlékeivel vált híressé. Újabban néhány kisebb ásatás (Sziget, Esztergom-Kovácsi, a várbeli régi érseki lakóház, a szentgyörgymezei Árpád-kori temető) leletanyagával gyarapodott. Régészei egyre eredményesebb feltárásokat folytatnak a város és a dorogi járás területén. * A Főszékesegyházi Könyvtár őrzi Bél Mátyás Notitia Hungáriáé novae his- torico-geographicae című — a XVIII. század első felének Magyarországáról írt — nagy művének kiadatlan kéziratos köteteit. Ezekből a kéziratokból 1957- ben megjelentettük az Esztergom városáról s a régi Esztergom vármegyéről szóló rész jegyzetes magyar fordítását. ** Maga Balassi nevének mindkét változatát — Balassi, Balassa — használta. 254

Next

/
Oldalképek
Tartalom