Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

Az esztergomi Vár észak felől nézve 1756-ban, a Szent Adalbert-székesegyház romjaival. A kereszttel díszített épület a Bakócz-kápolna (Krey András felmérése)

erdélyi püspök korában a brassói Feketetemplom átépítője — a főtemplom déli oldalához, 1396-ban Kanizsai János érsek, Zsig- mond ellenfele, majd birodalmi főkancellárja a főtemplom északi hosszfalához a maga sírkápolnáját építteti hozzá. Fezeket a sírkápolnákat az érsekek bőkezű alapítványokkal gazdagítják.

1449 és 1453 között Szécsi Dénes bíboros érsek kétezer aranyat fordít a székesegyház restaurálására, s a főtemplomot 1453-ban újjászenteli. Vitéz János (1465—72), Mátyás érseke a templom gótikus tetőzetét építteti át, és azt mázas tetőcserepekkel boríttatja. A főtemplom északi oldalára ugyancsak Vitéz János építteti fel a könyvesház épületét. 1506—1507-ben kezdik meg a toszkán építészet remekművének, Bakócz Tamás érsek reneszánsz stílusú sírkápolnájának, a Bakócz-kápolnának építését. (Bakócz érsek tetemét, nyakán gyémántos mellkeresztjével, e sírkápolna földjében találják meg az új dóm XIX. századi épületalapozói. Mellkeresztjét ma a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.)

A templom bővítéséről, díszítéséről utolsó hírünk 1520-ból való;