Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
majd 1554-ben, Drégelyvára hősi pusztulása után a nagyszombati házat. Keletkezésük időrendjében tekintjük át az esztergomi érsekek középkori lakóházait, kastélyait és rezidenciáit. AZ ESZTERGOMI VÁRHEGY ÉRSEKI PALOTÁI A Várhegyen, más és más korban, három épület szolgált a prímás érsekek lakóhelyéül. Az első a Vár északi oldalán állt régi érseki kúria; valószínűleg már a XI. századtól 1249-ig, majd az özvegy Beatrix királyné esztergomi időzése idején, 1495—1500 között. A második a III. Béla király építtette királyi palota, amelyet 1249-ben a budai városerődbe való átköltözése miatt IV. Béla király végleges érseki rezidenciaként az érsekeknek adományozott. A harmadik: Vitéz János kerek lakótornya a Várhegy nyugati oldalán, a XV. század második felében. A három esztergomi érseki szálláshely közül ezúttal a régi érseki rezidencia és a Vitéz-féle lakótorony történetét tárgyaljuk, a királyi palotáról külön fejezetben esik szó. Az esztergomi érseki rezidencia helyrajzát illető legkoraibb megmaradt XIII. századi oklevelekből tudjuk azt, hogy az érsekek régi palotája a Várhegynek a mai Víziváros felé eső oldalán, vagyis az északnyugati részen, a máig megmaradt várkút közelében állt. 1239-ben, az érseki Víziváros alapítólevelében ezt olvassuk: „. . . ci- vitatem archiepiscopalem construendam ... in territorio sub Castro Strigoniensi et domo Archiepiscopali . . .” („A megépítendő érseki város, amely az esztergomi Vár és az érseki ház alatti területen [helyezkedik el]”). Az érsekek alkalmasint már a XII. század óta káptalanuk tagjaitól különválva lakták ezt az épületet, amely pannonhalmi adatok szerint 1239—40-ben zsinat színhelye is volt. A Várhegy közepét a XIX. században kialakított mai szintnél állítólag tizenkét méterrel magasabb dombon, valamivel a mai Bazilika tengelyétől délebbre, a XI. század eleji építésű Szent Adalbert-bazilika uralta. A bazilikától északkeletre a nála korábbi — talán X. századi alapítású — Szent István vértanú egyhajós temploma állt. Mindkét templom keletek szentélye rákönyökölt a Vár keleti bástyafokára. A két templom és az északnyugati bástyafalak által körülhatárolt szűk területre esett — 1240 táján — a 81
