Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom régi századaiból

18. Állatalakos oszlopfő az esztergomi Várból, XI—XII. század

„[Álmos] fiát, Bélát pedig a főemberek Magyarországon [Pécsvá- radon] tartották, de titkon, a király dühössége miatt”.

II. István király később — mivel örököse nem volt — a vak Bélát tette meg utódául (1131—41). Az ő uralkodása alatt fejeződött be a prépostság építése. A dömösi monostort Vak (II.) Béla 1138- ban gazdag adományokkal látta el. Adománylevelében 59 falut, 138 szőlőt és 764 szolgálót — esztergályosokat, ácsokat, szakácsokat, kenyérsütőket, solymászokat, méhészeket stb. — említ. Ez az adománylevél Árpád-kori történelmünk és gazdaságtörténetünk egyik igen fontos forrása.

1242-ben a tatárjárás alkalmával a dömösi monostort is felégették, de csakhamar újjáépült.

Különösképpen azokban az időkben, amikor Esztergom a királyok székvárosa — 1001 -tői 1249-ig — a környékbeli királyi vadász- kastélyok sorsa a korai monostorokéval is összefonódik. Mert nemcsak királyi vadászokkal találkozunk a Pilisben, de szent életű remetékkel s szerzetesi kolostorokkal is.

A szerzetesrendek monostorai igen korán megjelennek a Pilisben. Valamennyi királyi alapítás.

44