Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
ötszáz darabból álló szelencegyűjteménye és a kölni Schnüttgen- gyűjtemény hozzávetőleg ötszáz darabból álló textilminta-gyűjte- ménye zárja le. A képtár anyagát több ezer darabból álló metszetanyag egészíti ki. (A középkori Esztergomot is bemutató metszeteket azonban a Balassa Bálint Múzeum őrzi.) A Prímási levéltár és a Simor könyvtár A Keresztény Múzeumon kívül a Prímási palotában kapott helyet a Prímási levéltár is. (Csak külön engedéllyel látogatható.) Anyaga két részre, egyházi és világi részre tagolódik. A világi levéltárnak, amely az esztergomi érsekek birtokjogi és közjogi állására vonatkozó iratait őrzi, a legrégebbi darabja 1138- ban kelt. Sok más nagy értékű középkori dokumentum mellett itt őrzik az Aranybullának a XIV. század elejéről való másolatát is. Ugyanebben az épületben van a Simor János bíboros érsek által 1876-ban alapított, közel negyvenezer kötetes könyvtár is. A Simor- könyvtár 35 középkori kódexet és számos ősnyomtatványt is őriz. A Főszékesegyházi Könyvtár ( Bibliothéka ) A Bibliothéka — eredetileg is a Főszékesegyházi Könyvtár számára készült, egyemeletes, korai eklektikus stílusú — épületét Hild József 1856-ban fejezte be. Az épület az 1944. évi bombázások során megrongálódott, 1961-ben állították helyre. A Bibliothékában levő Főszékesegyházi Könyvtár több mint 120 000 kötetével, köztük 738 ősnyomtatvánnyal és számos középkori kódexszel az ország legrégebbi könyvtára. Egy 1397. évből való jegyzőkönyv megemlékezik Küküllei Jánosról, Nagy Fajos király történetírójáról, aki e gyűjteményt jelentős könyvadománnyal gyarapította. Ugyancsak a könyvtárat gazdagí252
