Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei

kutatásunk a franciaországi építészetben a XII. századi esztergomi építészet ihletőit. A belső tér kicsinységét ellensúlyozza a csúcsíves boltozás is, amelynek optikai hatása megmagasítja a gótikus boltozású román kori templomhajót s a szentélyt. A kápolna oszlopfejezetein változa­tos faragványok jelennek meg. A kicsiny hajó szobordíszei közül kiemelkedik az ülőfülkék íveit tartó oszlopok két férfifője. A kápolna építőmestereit francia mesterekben véli megtalálni a magyar kutatás. Ezt II. Géza és III. Béla királynak a ciszterciták­kal, a kor kiváló építő szerzetével való kapcsolata éppúgy alátá­masztja, mint azok a szálak, amelyek a palota építtetőjét, III. Béla királyt a francia királyi házhoz fűzték. Azok a bimbós oszlopfők, amelyek a királyi kápolnát díszítik, s amelyek az egykori Szent Adalbert-székesegyház kőanyagában is megtalálhatók, francia elő­képekre vezethetők vissza. A királyi kápolna falfestményei többrétegűek. A legalsó, legko­rábbi rétegben, a szentélyt övező körfalakon, hét lépő oroszlán alakja helyezkedett el. Bizánci hímzésekről ismert palmettás keret s az életfa ősi jelképe egészítette ki ezt az ábrázolást. A XIV. század első évtizedének esztergomi ostromai nem kímél­ték az érseki palotát, de az érseki házikápolna falait sem. Ezzel magyarázható az, hogy Telegdi Csanád érsek hatalmas újjáépítő munkája a kápolnára is kiterjedt. Az kétségtelen, hogy a kápolna második, felső freskórétege Telegdi Csanád érsek építkezésének ide­jéből, a 1330 1340-es évekből származik. A török kor útleírói a freskókról Szibillák kápolnájának nevezték ezt az épületet. Művé­szettörténetünk az itáliai trecento valamelyik, Magyarországon dol­gozó, jókezű mesterét tiszteli a freskók alkotójában. A kápolna mennyezetét kék alapon aranycsillagos díszű, a mennyboltozatot ábrázoló freskó díszítette; a magasabb falmezőkön bibliai jelenetek helyezkedtek el. Ezeknek a freskóábrázolásoknak legnagyobb része menthetetlenül megsemmisült akkor, amikor a kápolna boltozata beomlott. Egyes ábrázolásoknak — például a Júdás-csók jeleneté­nek — töredékei fennmaradtak, de ezek a töredékek kevesek ahhoz, hogy rekonstruálásuk megoldható lett volna. Néhány gyönyörűen megfestett arc töredékét jelenleg a kápolnához vezető déli átjáró falán helyezték el. A kápolna testéhez két, oldalkápolnaszerű, négyzetes alaprajzú fülke csatlakozik. A bal oldali mellékkápolna oltárának asztala, falba mélyített szentségtartó fülkéjének kiképzése és vörös márvány­233

Next

/
Oldalképek
Tartalom